Van más olvasata is:
Gazdasági növekedés, infláció, bérek:
„1998-ban a Fidesz 7 százalékos gazdasági növekedést és - 2001-re - 4,5 százalékra mérsékelt inflációt ígért. Ehhez képest az elmúlt három év növekedési átlaga csak 4,4 százalék, az infláció ugyanakkor 2000-ben 9,8, tavaly pedig 9,3 százalékos volt. A reálbérek még az ígértnél lényegesen kisebb gazdasági növekedéstől is elmaradva nőttek: 1999-2000-ben az összességében mintegy 10 százalékos gazdaságnövekedés ellenére is csak 4 százalékkal.”
Adók, járulékok:
„’A gazdasági növekedés és munkahelyteremtés érdekében határozati javaslatot terjesztünk elő az adók és társadalombiztosítási járulékok csökkentéséről’ - olvashatjuk a fentebb említett negyven pont másodikában. Ehhez képest a helyzet a következő: míg 1998-ban egy átlagkereset minden 100 forintjából 34,5 forintot vont el a költségvetés, 2001-ben már 38,3 forintot, az ígért adóreform tehát elmaradt. 1998-ban a pártelnökök televíziós vitáján a Fideszt képviselő Pokorni Zoltán kijelentette, hogy kormányra kerülésük esetén 50 százalékkal mérséklik a társadalombiztosítási járulékot. […] A győzelem óta eltelt közel négy év alatt a társadalombiztosítási járulék csak húsz százalékkal csökkent, és mivel eközben a minimálbér 19 ezer 500 forintról 50 ezerre nőtt, a négy évvel ezelőtti 10 ezer forint társadalombiztosítási járulék mára 21 ezer forintra emelkedett egy minimálbéren bejelentett dolgozó esetén, vagyis az ígért 50 százalékos csökkenés helyett éppen a duplája lett.”
Családi pótlék, gyógyszertámogatás:
„’A családi pótlék ismét minden gyermek után járni fog. Értékének megőrzése érdekében éves emelkedését automatikussá tesszük’ - ígérte a Fidesz 1998-ban. A valóság: a családi pótlék egy fillérrel sem emelkedett, így négy év alatt közel 30 százalékot veszített vásárlóerejéből. A huszonkettedik pontban olyan törvényt ígértek, mely „a gyermekek és idősek számára olcsóbb gyógyszerhez jutást tesz lehetővé”. Ez sem valósult meg, a gyógyszerek drágultak.
Autópálya, metró:
„A kormány 600 kilométer új autópályát ígért. Ebből - lapzártánkig - egy méternyi sem készült el. Ígért a fővárosnak 4-es metrót, igaz, csak addig, amíg a Fidesz színeiben induló Latorcai János el nem vesztette a főpolgármester-választást. Amint kiderült, hogy a budapestiek többsége ismét Demszky Gáborra szavazott, a kormány megváltoztatta álláspontját: felmondta az érvényes metrószerződést a fővárossal. (A következő ’csavar’ a történetben az volt, amikor Orbán Viktor mindezek után kijelentette: a budapestiek nyerték meg a metrópert.)”
Egyéb ígéretek:
„Nem jutott pénz a kórházi ápolóknak ígért 400 (!) százalékos béremelésre, a pedagógusi fizetések reálértékének emelésére, a tűzoltók veszélyességi pótlékára, a vidéki fiatalok továbbtanulásának segítése érdekében megígért Nemzeti Kollégiumi Közalapítványra, annál is inkább, mert ez utóbbit létre sem hozták. ’A kulturális és tudományos értékeket előállító művészek és tudósok számára alkotómunkájuk feltételeinek javítása érdekében adózási és társadalombiztosítási kedvezményeket vezetünk be’ - ígérték négy évvel ezelőtt. Az eredmény hasonló, mint az előző tétel esetében.”
Amire volt pénz:
„Mindezzel szemben jutott pénz - minimum 63 milliárd forint - a millenniumi ünnepségekre, a papok állami fizetéskiegészítésére, a korona hajókáztatására Budapest-Esztergom retúr, alig több mint 50 millióért. …Jutott 1,5 milliárd adóforint a Heti Válasz című kormányhetilapra, a Magyar Nemzet folyamatos finanszírozására, és jut sok-sok milliárd a 15 százalékos nézettséget sem produkáló Magyar Televízió támogatására. Van pénz az Országjáró című kormánybrosúrára, és töméntelen pénz jut országimázsra.”
„…az országimázs alakítására, különböző állami rendezvények lebonyolítására éppen a Fidesz 98-as kampánycége, a Happy End Kft. kapott megbízást és több mint négymilliárd forint állami pénzt. Nem szerepelt az ígéretek között - igaz, nem is zárták ki -, hogy Orbán miniszterelnök médiatanácsadója, Wermer András cége lesz az a szerencsés, aki e mesés összeget elköltheti imázsunk építésére. Szintén nem ígérték, bár nem is zárták ki, hogy Káel Csaba, a miniszterelnöki útifilmek rendezője készítheti el a 766 milliós költségvetésű Bánk bán-filmet. Arról sem volt szó, hogy az első filmes Káel művéhez mindjárt kettős költségvetés készül, hogy 150 millió felesleges forint a megfelelő helyre ’szivároghasson el’.”
Tiszta kezek:
Orbán Viktor 1998-ban meghirdette a „tiszta kezek politikáját”…Az Apeh kétélű fegyverré vált a kormány kezében: ’szolgál és véd’. A politikai ellenfeleknél villámgyorsan megjelenik, emlékezzünk csak Kovács Attila egykori MLSZ-elnök esetére, Viniczai Tibor MDF-képviselőre, aki egy időközi választáson nem volt hajlandó visszalépni a kormány által támogatott jelölt javára, vagy Zarándok Jánosra, aki - saját bevallása szerint egyébként jobboldali szavazó - azt a hibát követte el, hogy gazdasági versenybe keveredett Orbán Győzővel, a miniszterelnök édesapjával. Hogy, hogy nem, az Apeh Zarándoknál is hamar megjelent. Ma már egyébként Orbán Győző szállítja a Dunaferrnek a dolomitot. A legfrissebb eset ebben a kategóriában Kende Péter íróhoz kapcsolódik: kedden jelent meg a miniszterelnököt bemutató A Viktor című könyve, szerdán pedig arról számolt be, hogy ellenőrzésre hivatkozó idézést kapott az Apeh-től.”
„A Fidesz-közeli vállalkozók viszont nyugodtan alhatnak, még akkor is, ha - mint Schlecht Csaba – több száz milliós tartozással terhelt cégeket fantomizálnak török vendégmunkások bevonásával. Az ő esetében az Apeh nem kezdeményezte a tartozásainak behajtását, és feljelentést sem tett ellene, a rendőrség pedig három éven át tartó bravúros nyomozással megállapította, hogy Schlecht ártatlan.”
