Akkor hogy én is írjak jót: Lédánál eddig bevált amit írtam, hogy esténként amikor csak időm és energiám engedi, én megyek ki hozzá megetetni és utána beszélgetek vele, simogatom. Hízott is és a viselkedése is láthatóan javult. Féltünk, mert az új szomszédaink kis labradort vettek, ráadásul szukát. Léda meg a távolabbi szomszéd szukáit sem viseli el. Erre tessék. A kis labradorral összebarátkozott, nem veszekszik vele. :)

Öcsi rákapott a pelenkákra. Képes szövetkezni a macskákkal és közös erővel bontogatják a szemeteszsákokat amitől idegbajt kapok. Ide nem jár kukásautó, ha sok zsák összejött, ki szoktuk vinni a szeméttelepre saját autóval. Van 2 kukánk, de általában több a szemeteszsák mint ami belefér, ezt a problémát még nem tudtuk orvosolni anyagiak miatt. Nem is lenne baj, mert a szemétnek megvan a saját helye. Csak Öcsi szétszedi, így néha úgy néz ki a telek reggelre, mintha hurrikán söpört volna végig rajta. A pláne az, hogy visz a szomszéd labradornak is belőle, aki addig szórakozik a kerítésnél, míg át nem húzza a pelenkászacsit. :) Én meg nem győzök rámolni utána és elnézést kérni. Szerencsére a szomszédok megértőek. :D

Jó éjszakát.