Erről nekem egy Woody Ellen(es effekt) klasszikus jut eszembe. Ő jellemezte az egyik filmjében az álszenteskedő liberalizmust így:

A manhattani feleség marha nagy szabadságjogi harcos. Egy szabadságjogi mozgalom élén addig hallatja a hangját egy degenerált bűnöző ártatalan meghurcolása és méltánytalan fogva tartása miatt, ameddig azt elengedik. A tinédzser lánya megfelelvén anyukának vacsorára invitálja az otthonukba a kiszabadított bűnözőt. Anyuka kinyitja a manhattani szuperlakás ajtaját és meghökken, amikor ott áll a lánya és a vacsoravendég bűnöző.

- Megőrültél? Egy bűnözőt hozol a lakásunkba? - háborodik fel.

A tinilány nem érti, az apuka rászól a nejére:

- Te mondtad a lányodnak, hogy minden embernek egyenlő jogai vannak!

Anyuka:

- Igen, de nem az ÉN lakásomban!