Én sem az a korosztály vagyok viszont szeretem ha az 'Adjon Isten"-re "Fogadj Isten" a válasz. Valahogy jobban érzem magam tőle. Ez szerintem nem kor hanem ember kérdése és ez nem azt jelenti hogy az egyik ember több vagy kevesebb a másiktól csak épp más tipusúak. Van aki nyitott a külföldről beáramló dolgokra és van aki nem. Mindenkinek az jelent értéket amit képvisel. Én nem veszek coca cola-t, nekem megteszi az almalé is, és borból is csak magyart vagyok hajlandó venni. Kolbászból is Sarudit veszek, hiába olcsóbb a szlovák és a tescós "tejet" is megnézem hogy hol gyártják.Apósomat sem érdeklik ezek a dolgok de nem vetem meg érte, nem vagyunk egyformák. Nem biztos hogy nekem van igazam. Én nem tudnék elképzelni olyan kertet ahol ne lenne szőlőm, gyümölcsfám, és azt sem tudnám elképzelni hogy ezeket női kéz érintse. A tyúkokról és kacsákról sem vagyok hajlandó lemondani és már már gyüjtő szenvedéllyel szedegetem össze a régi használati tárgyakat. Vannak régi kaszáim,kapáim sőt üknagyapám molnárlaska sütőjét is nagy gonddal őrizgetem. Nagyjából ez a helyzet mindennel, az ember is addig él amig emlékeznek rá. A nyelvünkkel is ez a helyzet, sajnos olyan világban élünk ahol lépten nyomon próbálnak minket eltéríteni a hagyományaink megőrzésétől és mivel az ember esendő, gyakran be is csúszhat egy "Szép napot". Ezt én nem követem el de biztos van más ezer amit igen és észre sem veszem. Sajnos ez van, de amennyire lehet erőltetni kell a hagyományaink megőrzését, viszont nem rápirítással, mert az sehova sem vezet, hanem példamutatással.