„Hogy milyen filozófiát választ valaki magának, az attól függ, hogy milyen ember.” Fichtének ez a mondása minden emberre, ezáltal minden fórumozóra igaz, de egészen különleges mértékben igaz „Gyurica úr” név alatt garázdálkodó fórumtársra. Hogy milyen fórumfilozófia mellett döntünk az az említett fichtei felfogás szerint, az ember legbensőbb jellemétől függ. Nem lehet kétséges, hogy amilyenek az írásai, olyan a gondolkodásmódja.

Gyurica úr sértett ember! Nagyon sértett! Bármennyire is szeretné írásai nem jelennek meg a mérvadó felületeken. A Mozgó Világ, nem neki mozog, sőt neki már egyáltalán nem mozog semmi. P. Szűcs Julianna világosan megmondta: Gyurica úr írásai megjelentetésével jelentős számú olvasót, előfizetőt veszítene. A kultúra üzlet, … is! Erről nem szabad megfeledkezni.

Aki jogot formál például, élete értelmének tekintett írói munkáinak közzétételéhez, az ezzel igényt formál arra, hogy mások respektálják. Aki igényt formál mások egyetértésére, annak mások előtt igazolni kell ezt az igényt, és szembe kell néznie mások hasonló igényeivel. Ezzel bekapcsolódik egy kommunikációs közösségbe, egy diskurzusba, vagyis érvek értelmes, játékszabályokhoz kötött cseréjébe. Feltételezhető, hogy egy ilyen diskurzus eredménye nem különbözik lényegesen az ismert aranyszabálytól: amit magadnak nem kívánsz, azt másoknak se tedd. A diskurzusban (a valóságos életben) való részvétel feltételezi, hogy mindenki respektálja a másikat.

A valóságos életben, konkrét esetekben az egyik ember alá van rendelve a másik embernek. Hogyan alakul ki köztük egyenjogú partnereket feltételező párbeszéd? Hát nem igen alakul!

Mert ha a főszerkesztő azt mondja: „ezt nem.” Akkor nincs apelláta. Az nem fog menni. Ilyenkor az ember vagy megpróbál a főnők ízlése szerint dolgozni, vagy másik lapnál villogni, vagy marad az Index fórumán, Babarczy Esztert, Almási Miklóst, Heller Ágnest és más kitűnő embereket szekálni.