Gyurica úr Creative Commons License 2010.12.19 0 0 20082

Igen, de nem velem nem értesz egyet, hanem a szótárral.

 

Amikor beszélünk, a szavakat nem azok specifikus, szakmai (pl. lélektani, orvosi), hanem a köznapi (mindenki által „hozzáférhető”) jelentésük szerint használjuk.

Az általad idézett szócikk pontosan fogalmaz. Ezért fölösleges a kiemelésed, ti. a „megjelenési forma” és a „felépítés” ugyanaz, a különbség nem itt keresendő. A tárgyi különbség a forma, az alkat, illetve a lényeg között van. Alpári Gnác nem azt akarta mondani, hogy a diktatúra a formájából, fölépítéséből adódóan totális (ezt már csak azért se mondhatta volna, mert valószínűleg tudja: minden diktatúra más-más formájú, fölépítésű, alkatú), hanem azt akarta mondani, hogy a diktatúra a lényegéből fakadóan totális. Eo ipso totális. Szubsztanciálisan, esszenciálisan totális: mindenre és mindenkire kiható. Azt akarta mondani, hogy minden diktatúrának ugyanaz a tartalma, veleje. Márpedig a „velő” és a „megjelenési forma” nem egyet jelent. Talán még az orvosok sem sorolják a test „felépítésének” fogalma alá a csontvelőt vagy az agyvelőt, noha a csontvelő kétségkívül része a testnek, mint biológiai építménynek; ismétlem: ezt nem tudom, csak gondolom, de ha az orvosok az agyvelőt is a testalkat részének tekintik, akkor az az ő belső szakmai ügyük, erre közéleti kommunikáció nem épülhet. Nem szólva arról, hogy még az agyvelő sem azonos az ember lényegével.

 

Tehát Alpári Gnác ezért mondta rosszul.

És azért mondott rosszat, mert csak akkor volna igaz az állítása, ha nem beszélnénk például „totalitárius diktatúráról”. Vagy „fasiszta diktatúráról”.

Gombár Csaba írja híres kislexikonjában: a diktatúrának „számos tartalmi változata ismeretes”. Vagyis a diktatúrák nem csak alkatilag, formailag, hanem tartalmilag is különböznek egymástól.

Ha tehát Alpári Gnác azt állítaná, hogy minden diktatúra totalitárius diktatúrába torkollik (nem ezt állította), akkor ugye bizonyítania kéne, ám amit nem tudna megtenni. Míg a tétel cáfolata simán bizonyítható. Például Magyarországon 1949 táján a totalitarizmushoz erősen közelítő diktatúra alakult ki (szinte pillanatok alatt), majd ez „puha diktatúrává”, legvégül kvázi diktatúrává alakult át, vagyishogy a folyamat éppen ellentétes értelmű. Vagy például: a katonai diktatúra már eleve korlátozott érvényű. Egyébként ez példázza a legjobban, hogy Alpári Gnác téved, ugyanis a katonai diktatúra mindig rapid módon, puccsal jön létre, majd általában úgy is marad egészen a megdöntéséig, vagyis intézményesen nem fejlődik, nem terebélyesedik.

 

Ezt írod: „Lehet, hogy ez szőrszálhasogatásnak tűnik, de én erre és hasonló, korábban már kifejtett esetekre értettem, hogy időnként és helyenként nem értek veled egyet”.

 

1) Semmi sem szőrszálhasogatás, ami fontos, értelmes dologra irányul. Márpedig a nyelv, a szemantika, a lingvisztika fontos, értelmes dolog.

 

2) Hidd el, nem az a döntő, hogy egyetértünk-e vagy sem (ennek nincs jelentősége, legalábbis számomra nincs), hanem hogy mi az a konkrétum, amit vitatunk, amiben valamelyikünk téved. Vagyis: én konkrétan azt állítom, hogy az „alkat”, a „fölépítés”, a „megjelenési forma” nem azonos a lényeggel, a tartalommal, az esszenciával, a szubsztanciával, míg te ennek az ellenkezőjét állítod. Na most, akkor vagy meggyőző, ha az állításodat nem a vélekedés szintjén terjeszted (addig ugyanis nem lehetsz több egy vacak kis Babarczynál; hiszen véleményalkotásra gyakorlatilag bárki képes!), hanem akkor vagy meggyőző, amikor érvelsz az állításod mellett, pontosabban: ha jól érvelsz.

 

Te érveltél ugyan, de gyöngén: „az alkat nemcsak a külső, hanem a belső tulajdonságait, struktúráját, a felépítését is jelenti valaminek”.

 

A „belső tulajdonság” nem azonos a lényeggel, még kevésbé a struktúrával, miként a struktúra sem azonos a tartalommal. Például az emberi test struktúrájának egyik belső tulajdonsága, jellemzője az epekiválasztás, ám ami nem azonos az ember antropológiai, filozófiai lényegével. Az epekiválasztás a fórumozó nick lényegével azonos (poén volt).

 

Nem tudom, mi az konkrétan, amiben még nem értesz velem egyet?

 

Egyetértesz velem abban, hogy Babarczy „meg nem gondolt gondolatokat terjeszt”. Abban viszont már nem értesz egyet sem József Attilával, sem velem, hogy ez nem bűn. Szerintünk ugyanis nem az. Hanem kóros dolog. Betegség. A kolera szörnyű kórság, de nem bűn.

Nem értesz velem egyet abban, hogy Alpári Gnác „meg nem gondolt gondolata” (a diktatúráról alkotott szimplifikált kijelentése) is kóros jelensége a fórumnak. Márpedig az! Két okból. Részint azért, mert a „kór” terjesztője szimplifikálja a nyelvet, részint azért, mert szimplifikálja a gondolatot (a diktatúra fogalmát).

Bűn ez? Nem bűn. Csak akkor volna bűn, ha Alpári Gnác értené, amiről itt beszélünk, majd ennek dacára (csak azért is) azt állítaná, hogy a diktatúra eleve totalitárius. Ha nem érti, s azért mondja, hogy a diktatúra „alkatilag képtelen disztingválni”, akkor nem bűnöző. Hanem tudatlan. Az „őspatkány-kór” tudatlanság, értetlenség révén terjed, ám egyáltalán nem mindegy, hogy a „terjesztő” személynek milyen jellegű, milyen lényegű a felelőssége.

 

Nem értünk egyet abban sem, hogy Babarczy bűnös volna. Teljesen nyilvánvaló: Babarczy nem morálisan, hanem intellektuálisan korlátolt. Egészen biztos: egy árva szót sem ért abból, amiről itt beszélünk. A felelőssége olyan mérvű – elnézést a hasonlatért –, mint az elmebeteg felelőssége a gyilkosságban. Babarczy szentül meg van győződve arról, hogy nem árt, sőt használ az embereknek azzal, amit mond, ír, nyilatkozik, hol itt, hol ott, hol amott (pl. a HVG-ben). Sőt! Én még azt sem állítom, hogy Almásiék bűnösök volnának („csak” a felelősségükről beszéltem), illetve így fogalmaztam: „ezért tartom Almási bírált cikkét gondatlanságból (egész pontosan: ostoba jóindulattal) elkövetett bűncselekménynek”. Itt (a mondat szövegösszefüggésében) a „bűncselekmény” fogalma nem morális ítélet, hanem publicisztikai fordulat. Almásiék is meg vannak győződve arról, hogy Babarczy okos ember, művelt, originális, unikális jelenség… csak hát, néha ugyebár, mit tudom én, előfordul az ilyesmi, bárki mondhat csacsiságot, majd lesz ez még másként, nem szabad mindjárt pálcát törnünk fölötte… és így tovább.

Így gondolkodnak. Terjesztik a kórt? Terjesztik a kórt. Bűnösök? Nem bűnösök.

 

Hanem hülyék.

(Ebben most egyetértünk?)

 

 

Előzmény: Gördülő Kő (20060)