- tehát senki nem állítja, mert nem is állíthatja, hogy a manyupoknál felszaporodott tőke teljes egészében a tagok befizetéseiből illetve a pénztár tőkepiaci gazdálkodásának hozamából állt össze. Az ott elhelyezett járulék mintegy 75%-a az államháztartásból érkezett (ha nem tévedek, ha mégis, akkor kérem pontosítani)

 

Nem világos, mire alapozod, vagíy egyáltalán hogyan érted ezt az államháztartási részt. És mivel ez az egyik alaptétele az elemzésednek, helyes lenne a továbbiak értelmezése előtt ezt a kérdést tisztázni.

 

Nem gondolom, hogy a rendszerváltásközeli és azóta felszámolt társadalombiztosítási önkormányzati alappal kevernéd össze a magánnyugdíjalapok ügyét, ha mégis, akkor ez nem vezet helyes következtetésehz.

 

A ("kötelező") magánnyugdíjalapok törvényi háttere és ezek alkotmánybírósági megerősítése valamint az ezekre vonatkozó szerződések tartalma szerint kizárólag a tagok tagi befizetéseit és azok hozamát tartalmazzák, ebbe semmiféle állami transzfer nem történt.

 

A látszat, amely szerint az Apeh utal, kizárólag a begyűjtés centralizálásának a magánnyugdíjalapok létezése tizedik évében történt technikai módosításából eredeztethető: e módosítás előtt az apehnek semmi ilyen funkciója nem volt, csupoán a befizetések megtörténtének és helyes könyvelésének ellenőrzése, és e módosítás sem tette állami tulajdonná, még ideiglenesen sem, a következetesen tagdíjnak nevezett befizetéseket.

 

A másik látszat az, hogy ezeket a felhalmozásokat valamiképpen az állami nyudíjalaptól vonták volna el. Erre sok igen erős szaporodóképességű téveseszme alapul. Valójában a helyzet az, hogy az állam majdani nyugdíjfizetési kötelezettsége egy részének a fedezetéül, miközben e rész, azaz 25% megfizetésének terhét a maga számára megszüntette, a kötelező magánmegtakarításokat szánta, lényegében egy nagy valószínűséggel bedőlő felosztó-kirovó rendszer kockázatait csökkentendő portfóliódiverzifikáció formájában. Azaz a magánnyugdíjpénztári tagdíjak felhalmozási lehetőségével és egyben kötelezettségével az a visszterhes állami kötelezettségcsökkenés áll szemben, amely a majdani nyugdíj fizetésének 25%-ára vonatkozik.

 

Ennélfogva semmiféle tényleges diszkrimináció nem történik, hiszen a "kötelező" magánnyugdíjpénztári felhalmozás előírásával szemben ott áll az, hogy az állam az ennek a befizetésnek megfelelő 25%-ot nem fogja nyugdíjként az állami alap terhére folyósítani.  Egy rendszer bevezetésekor és a korábbi rendszer kifutó továbbműködésekor  nyilvánvalóan van egy break even point, amikortól a várható felhalmozások és várható hozamuk eléri a feltételezett majdani nyugdíj 25%-át (tekintettel arra, hogy a kétféle nyugdíjrendszer más folyósítási elveken nyugszik, éppen ez a nyugdíjasok várományportfóliója  diverzifikációjának értelme). Ha körülbelül meghatározzák ezt az időpontot, akkor ehhez képest lehet meghatározni azt is, hogy mely korosztálynak az lérdekei nem csorbulnak a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetésével, és nyilvánvaló, hogy a kö9telező jelleget valahol e körül indítják, éppen azért, hogy érdeksérelem ne következzék be.