Az érdemi kérdésre térve: annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy egy adott helyzetben mi a legcélszerűbb eljárás, szakmai kérdés, nem erkölcsi, erkölcsi csak abban a tekintetben, hogy a megrendelőnek rendelkezésére bocsátottam-e  szakmai kompetenciáim teljességét, vagy sem. A megrendelőnek szabad akarata van a tekintetben, hogy alkalmazza-e az általam felvázolt megoldást vagy sem.

A kérdés elől kifaroltál azzal, hogy te vagy a tanácsadó.

Szerintem nincs olyan szakmai munka, ami nélkülözhetné az általános erkölcsi tételeket.

Ha lenne olyan szakma, amely nélkülözhetné és csupán a szakmai etikát vehetné figyelembe,

akkor még a szakmai etikának sem felelne meg a javaslatod, mert van ennél biztosabb és hatékonyabb megoldás, nem véletlenül asszociált nemezis olvtárs a bérgyilkos példára.

Példádból viszont rádöbbentem arra, amit eddig nem értettem, a hitbéli ( egyszerűsítsük vallásira) kérdések beleerőszakolását az Alkotmányba.