Vagy csak túl sokat várok a "profi színész" fogalmától:D Számomra azok az igazán jó előadóművészek, akik nem ismernek lehetetlent. Ahogy vannak olyan hangszeres művészek (minden hangszeren), akik bármit eljátszanak, amit elképzeltek maguknak, szerintem a színészet is arról szól, hogy amit el tud képzelni, azt meg is tudja valósítani -- a szöveg adott, a többi pedig csak mimika és mozdulatok kérdése. Legalábbis számomra nagyon meglepő volna, ha Herbert szerepei eljátszhatatlanok volnának. Az autóversenyzőt a fizika "ellenőrzi", a színésznek viszont csak a nézőket kell meggyőznie. Úgy értem, nem kell tényleg annyira jónak lennie, mint a karakternek -- a szöveg és cselekmény adott. Szinte csak "jó pofát kell vágni hozzá", na nem mintha ez könnyű volna, de ráadásul a filmforgatás nem színpad, hogy mindig elsőre sikerülnie kellene.

Rejtőt pl. nehezebbnek tartanám, mert ott inkább a leíró nyelvezet adja az egésznek az egyik lényegét, míg Herbert (kövezzetek meg:)) irodalmilag szerintem nem kiemelkedő (persze nincs is gond vele, pl. egész gazdag szókinccsel dolgozik), és őt ez nem is érdekelte, mert (az ő esetében: szerencsére) egész másra koncentrált. A stílusa tekinthető filmszerűnek (írt is róla, hogy őnála mindig van egy "kamera" a művekben, amivel játszik, ide-oda fókuszál), és elviekben szerintem nem volna semmi lehettetlen a megfilmesítésben.