Annyira megmosolyogtatóan időszerűtlen most ez az egész, hogy  nem érdemes belebonyolódnunk, szerintem, bár, egészen nyugodtan el tudnám képzelni egy olyan baloldali comeback-kísérlet forgatókönyvét (persze váltott lovakkal), amely az őszödi beszédhez kötődő fidesznarratíva lebontásával, szétzúzásával és az egész esemény teljesen más fénybe állításával indít (hogy egyébként sikeres lenne-e, az nagyon sok, nem politikaikommunikációs feltételtől is függ, természetesen).

De a zsaroláson, különösen, mint a beszéd általad percipiált fővonulatán, akkor sem lehet mást érteni, mint azt, hogy valaki hátrány kilátásba helyezésével valakiket rávesz valamire, amit azok nem akarnak megtenni, és nem is várható el tőlük,  és ha ez nem büntetőjogi, hanem morális kategória, akkor ennek a valaminek ráadásul valami rossz és káros dolognak illik lennie. Ilyet én ebben a beszédben nem találok, azt pedig, hogy valami mást, például azt, hogy "nem kell tudniuk a trükkökről", te zsarolásnak tekintesz, csak igen alapos és a felvetésnél legalább ötször hosszabb elemzéssel lehetne cáfolni, holott valójában szeerintem semmi köze a zsarolás kifejezés köznyelvi értelméhez és annnak még értelmezhető metaforikus környezetéhez. De egy ilyen elemzésre itt se idő, se mód, se tér, úgyhogy szerintem hagyjuk a vitás kérdés két megközelítésének küzdelmében a babér odaítélését az olvasók döntésére.