Én például egyáltalán nem voltam dühös rád.

Tulajdonképpen csak kajánkodom itt veled, főleg azon, hogy társadalomtudósként lépsz fel, pedig nekem valahogy az jön le, hogy inkább vagy társadalom, mint tudós.

 

Az én meglátásom szerint az a tudós, aki bizonyos precízen lefektetett szabályok szerint jól definiált eljárások mentén vizsgál/kutat bizonyos témaköröket. Ez esetben lehet vele vitatkozni a szabályok érvényességéről is meg az eljárások teljeskörűségéről is.

 

De te inkább társadalom vagy, aki ha valamilyen nyomás éri, megpróbál kifolyni alóla oldalirányba, erősen reménykedve abban, hogy a nyomás ezt nem fogja észrevenni , így aztán kijelentheti, hogy

a.) nem is volt nyomás

b.) a nyomásnak itt és most jó oka volt

c.) ekkora nyomás alól teljes joggal menekül mindenki.

 

Az efféle össznépi opportunizmus, amely a számtalan egyéni opportunizmus szinergiájából önvédelmi pajzzsá áll össze (ugye bármelyik indoklással élő csoportra csap le a kalapács, a többinek van esélye a túlélésre). És ezek az egyéni opportunizmusok se kárhoztathatók, mert mindenki a saját belátása szerinti módszerrel próbál (jobb) életben maradni. Nade hát a tudós az nem azért tudós, mert pünkt olyan kocsonyás birka, mint mi többiek, akik nem vagyunk tudósok.

 

A tudós dolga, hogy a folyamatokat és erőhatásokat elemezve bizonyított tényállításokat tegyen, eképpen mutatva szilárd pontot a társadalom nemtudós tagjainak, hogy azoknak stabil elrugaszkodási starthelyet jelöljön ki a túlélésért folytatott opportunizálásukhoz.

 

Szóval. Tudós mivoltodhoz fordulok most: biztonságos?