Eszter, megajándékoztad a nagyérdeműt életed leghülyébb okfejtésével:

 

Ugyanez vonatkozik az Alkotmánybíróság egyszeri megfegyelmezésére (mert, könyörgöm, gondolj vissza a 2008-as népszavazásra, amelyet az Alkotmánybíróság, vezette Bihari Mihály, tett lehetővé). 

 

Könyörögj, de előbb igazold, hogy az Alkotmánybíróság jelenlegi beszorítása azért történik (akár politikailag, akár jogilag, akár logikailag, bárhogy), illetve azzal magyarázható, mert annak idején átengedte a népszavazási beadványt.

 

Egyrészt, ha tehát annak idején az AB hozott egy Fidesznek kedvező döntést, akkor most igazolható az AB Fidesz általi "megfegyelmezése", hát ez kurvára logikus és összefüggő, mit mondjak. 

 

Másrészt: egy hatalmi ág nem "fegyelmezhet meg" egy másikat. Soha, semmikor. Az AB sem "fegyelmezhette" meg a kormányokat és/vagy a parlamenteket, hanem csak korrigálhatta az alkotmányellenesnek talált jogalkotást. De azt nem tehette meg, hogy valamilyen furfanggal korlátozza a parlament hatáskörét, pedig ha eleget töri a fejét rajta, sikerült volna, lefogadom.

 

Az "egyszeri" jelzőt pedig végképp nem értem, még csak értelmezni sem tudom. Azt akarja jelenteni, hogy egyszer meg lehet "fegyelmezni" egy független hatalmi ágat, de többet nem? Aztán miért nem, ha egyszer megtehette és abba bele lett törődve? Miért ne tehetné meg tizenkétszer is? Vagy naponta? Vagy amikor kedve tartja?

 

Nem azt kellene-e egy baloldali liberálisnak mondania (bármit is gondol erről Veiszer Alinda), hogy a hatalmi ágak egyensúlya azt jelenti, hogy egyik sem vonhatja el a másik jogkörét, mert akkor kiiktatódik a demokratikus modell legfontosab eleme: a hatalomgyakorlással megbízottak (mandátummal rendelkezők) kölcsönös kontrollja? Ha tényleg baloldali liberális vagy, akkor csak olyan mondatot írhatsz le, hogy ilyen "megfegyelmezésről" szó sem lehet, sem egyszer, sem többször, és teljesen független ez a vélekedéset attól, hogy mit művelt az AB a népszavazás kapcsán, mert akkor nem mondasz mást, mint hogy "megérdemli a kis piszok, hiszen milyen alantasan járt el akkor, elfogadható egy kis utólagos seggberúgás..."

 

 

Aztán. Igen, valóban az AB tette lehetővé végül azt a bizonyos népszavazást (bár nem világos, hogy Biharit miért kell kiemelni, talán ő volt a főgazember? - de ez szinte mindegy is) - de ha társadalomtudós vagy és politológiai tollakkal is ékesíted a skalpodat, akkor ennél mélyebben kellene azt a történetet látnod. A népszavazást ugyanis az tette lehetővé alapvetően, hogy a koalíció nem vonta vissza, amíg tehette volna arcvesztés nélkül, azt a rosszul előkészített és nem konszenzusos rendelkezést, amiről a Fidesz jó érzékkel vette észre, hogy alkalmas lehet az emberek agyának felbaszására, építve a pitiánerségre és kisstílűségre, valamint megragadva az Őszöd után megroggyant kormányzat és miniszterelnök személye ellen kialakult széles társadalmi protest bemutatásának ingyen kínálkozó lehetőségét, a koalíció szétverését, a kormányzat teljes lebénítását, mivel a népszavazás gyakorlatilag megvonta tőlük a legitimációt.

 

Az eset kapcsán a fő vétkes az akkori kormány, amely úgy hozott rendeletet, ahogy manapság a Fidesz szokta: senkit meg nem kérdezve, fölényével visszaélve, akaratosan és hamis küldetéstudattal (Mi tudjuk jobban, hogy mi a nép érdeke...) - á la Molnár Lajos.

 

A kormányzat még az Ab döntése után is visszavonhatta volna a jogszabályt, okafogyottá téve ezzel a biztos vesztésre ítélt népszavazást. Nem tette meg, alapvető politikai hibát vétett és házhoz ment a lófaszért. Erről nem az AB tehet.

 

Ám hogy mindez mennyiben igazolja, magyarázza, vagy akár csak illusztrálja az AB-vel szembeni jelenlegi lépéseket - rejtély...