Hm. Biztosan tudod, hogy a nagyobb települések szinte mindegyikének temetőjében voltak régen olyan részek, ahová az öngyilkosokat temették. A temetőnek  abba a fertályába, ami már nem számított megszentelt földnek. Engedelmeskedtek is az ősi törvénynek, meg büntettek is. Mert akkor még lehetett ezzel operálni. Ma,amikor a nagymama hamvai jól elvannak akár a befőttesüvegek között is, ennek abszolút nincs jelentősége.

De mondjuk 200 éve! El tudod képzelni, milyen stigma volt?

És tudod, hogy a büntetsben részesülők között milyen sok volt az olyan megesett cselédlány,akit a háziúr ejtett teherbe, de miután ez megtörtént, már kitették a szűrét erkölcstelenség miatt? És persze a porontyról sem gondoskodtak volna a legtöbb esetben.

A kis cselédlányok pedig megölték magukat. És a temetőárokba kerültek.

Később a temetők terebélyesedtek és már nem az árokban találták magukat, hanem bekerültek a belsőbb körökbe.

A hetvenes években Debrecen temetőjében még látható volt egy ilyen sír. Mindig szerettem temetőkben járni, titkokat kutatni.

Tévedsz! Aki önveszélyes, azt legfeljebb pár nap megfigyelés után kiadja a pszichiátria, mert nincs hely. És aztán legfeljebb kap egy kis terápiát, hogy ne legyenek újra szuicid késztetései.