Na ezek végre érdemi felvetések. Megpróbálok válaszolni.

1) Szerintem nem ez az igazi probléma, hanem az, h a vállalkozási hajlandóságot ellehetetlenítheti ha a kockázaton túl felelősséget is kell vállalni. A felelősség korlátozása felfogható kockázat ellentételezéseként. Tehát nem az okozná az elsődleges problémát h hogyan osztódna meg valakinek a magánvagyona ha több gazdasági társaságnak is tulajdonosa, ami valószínűleg feloldható szabályozási kérdés, hanem h egyáltalán nem akarnának vállalkozni. Megfigyelhető folyamat, h szabályozási környezet újabb és újabb engedményeket tesz annak érdekében h növelje a vállalkozási kedvet. Olyan előterjesztés is létezik (European Privat Company) ahol csak jelképes 1 Euro lesz a kötelezően jegyzett tőke mértéke. Másfelől viszont szélesedik annak a lehetősége, h a bíróság áttörje a jogi személyek felelősségkorlátozásának a burkát, és vagyoni felelősség megállapítható legyen a gazdasági társaság tagjának a magánvagyonának a terhére is. Persze kérdés, h ez elégséges -e?
Vegyük példának a kolontári iszapkatasztrófát. Zárolták a vezetők vagyonát, ami a cég vagyonával együtt sem fogja fedezni a kár mértékét. Nem merül fel a tulajdonosok (részvényesek) felelőssége? Az ő gazdasági érdekeik szerint működött a cég, adott esetben lehet h épp ők szavaztak meg egy a termelékenységet növelő beruházást, ahelyett h gát felújítására költöttek volna. Nem volna egyszerűbb a helyzet ha eleve a saját vagyonukkal felelnének?

2) Lehet, h a részvénytársaság mint gazdasági forma teljesen eltűnne, mivel a legnagyobb szélhámosságok egyike. Micsoda botrány az, h egyik pillanatról a másikra egy cég kétszer annyit ér mint előtte! A probléma az, hogy ezek a jogi személyiségű gazdasági társaságok a társadalom meghatározó elemeivé válnak, miközben a társadalmat a természetes személyeknek kéne meghatározni, és nem jogi absztrakcióknak, amiknek nem sok közük van a valóságos folyamatokhoz. Egy absztrakt világban érhet egy cég egyik pillanatban kétszer annyit mint előtte, minden megtörténhet amit ennek a világnak a kialakított szabályai megengednek, de ennek nem sok köze van (kéne legyen) a valósághoz.

3) A megjelölt videoban annyi hangzik el, h a vagyont természetes személyhez kell kötni és vagyon mértékének az illető teljesítményével kell arányosnak lennie. Ebből a felvetésedre vonatkozó következtetéseket - elnézést, de - én nem tudok levonni. Célszerű lenne inkább Drábiktól megkérdezni ezt egy vita alkalmával!

4-6) A gazdasasági társaság jegyzett tőkéje nem jelent garanciát, mivel az a cégbejegyzést követően kivehető. A cég vagyoni helyzete is hasonló a magánszemély vagyoni helyzetéhez, nem átlátható, gyorsan megváltozhat. Adott esetben ha a tagok felelősségének a mértéke nem állapítható meg, akkor egyetemlegesen kellene felelősséget vállalniuk. Azt hiszem ez most is így van bizonyos esetekben.

5) Lásd a MAL -os példát.

Összegzésként annyit tennék hozzá, hogy természetesnek tekintem, h ilyen elgondolásnak számos buktatója van, számos ellenvéleménnyel kell ütköznie, amik nem jelentik azt, h ne lenne létjogosultsága a felvetésnek. A társadalomtudományok közös jellemzője, h bennük lévő egyensúlyi helyzet állandóan felborul és az újra és újra helyreállítandó. Ezért sosincs végső igazság bennük, mindig van létjogosultsága az új felvetésnek, amit még akkor is érdemes megvitatni, ha jegyzője egyébként okkultizmussal meg egyéb mifenékkel is foglalkozik. Különösen akkor érdemes ha azt valaki csípőből marhaságnak tudja nevezni és maga az elmélet széles körben elterjedt, népszerű. Ha van olyan, hogy az értelmiség felelőssége, akkor ez az lenne.