A jó szived fog a sírba vinni,drágám,köszönöm.:)

Igen,volt időm felkészülni,ez az egyik,a másik meg,h az idők folyamán megedződtem..Annyi kedvencet kellett már elbúcsúztatnom,hogy nem maradt energiám rajta siránkozni.

Szar ügy,de inkább már magamat sajnálom,hogy megint öregedtem 15 évet.

Mondjuk Carlos volt az első,akit az elejétől a végéig kisértem,és mint ilyen,nem könnyű elengedni.

De mit lehet tenni,basszus.:(

Egy golfost kellett volna kedvenccé választani,és az az életem végéig ütögette volna a labdákat(a végén már többnyire a susnyásba,tóba,világgá:)),de megmaradt volna kedvencnek.