Pontosan erről van szó. Mivel ez egy folyamat, nem lehet benne egy konkrét időpontot megragadni. Elvileg is csak két időpontot lehet, az egyik vagy a másik végpontját. A vallás az elejét akarja, ami sok szempontból kérdéses: többek között azt sem tudjuk, mikor történik, és a megtörténtéből még nem következik az élveszületés. A vallás álláspontját tekintve a spontán vetélés is emberölés, ami nyilvánvaló nonszensz.

A másik, nem vallási hanem emberi megközelítés a születést tekinti, mert onnantól válik el az újszülött életfunkciója az anyáétól, és lesz önálló életre alkalmas (önálló alatt biológiai önállóságot értve, természetesen nem azt, hogy magára hagyva életben maradna).

A jog ennél, mert a társadalom érzi a szükségességét, továbbmegy, két területen is: egyrészt a gyermek magzat korában is jogképes visszamenőleg, azzal a feltétellel, hogy élveszületik, tehát örökölhet, satöbbi. Valamint, különösen azért, mert a folyamat eleje nem ismert, lehetőséges biztosít orvosi és egyéb okból az abortuszra, de ezt időhatárhoz köti mind a magzat, mind az anya életének védelmében.

Teljesen nyilvánvaló, hogy az abortusz szigorítása nem vezet, nem vezethet az abortuszok számának csökkenéséhez. Akinek pénze van, külföldön, akinek nincs, feketén fogja elvégeztetni. Az első csoportban a mortalitás nyilván nem fog változni a maihoz képest, az utóbbiak körében viszont igen. A vallási fundamentalisták és szenteskedők tehát egyet érnének el vele: több teherbe esett nő halálát. Az élet szent nevében.