Félreértés ne essék, sok esetet el tudok képzelni, amikor az abortusz a kisebbik rossz.

De azt magyarázza már meg valaki, hogy miért kell követendő példának, vagy legalábbis tök természetesnek beállítani, hogy 13-16 éves leánykák, akik testileg talán igen, de sem értelmileg, sem érzelmileg nincsenek rá felkészülve, aktív nemi életet éljenek?

Szerintem nem az a kérdés, hogy "mit tennél, ha a 14 éves lányod odaállítana, hogy terhes", hanem az, hogy miért alakult ki, hogy 14 évesen fontosnak érezze a szüzessége elvesztését? Nem lehetett volna még előtte leülni vele és megbeszélni, hogy ha mindenki kútba ugrik, neki akkor sem kell?

Unokahúgom most 19 éves, igazi kezelhetetlen, metálos vadóc, hogy az ember haja égnek áll néha a stílusától, de azt tudja, hogy csak a férjének fogja odaadni magát, mert van önbecsülése. Így nevelte az anyja.

J.