Gyurica úr Creative Commons License 2010.11.23 0 0 19031

Esterházy Péter szerint Babarczy könyve „Szép, nagy olvasmányélmény; el voltam varázsolva. Jólesett olvasnom ezt a finom, beszélgetős értekező prózát, ami, az esés, számomra fontos szempont. Tájékozottságnál több, műveltség, ez az, amelynek a természetességét itt látni lehet, amely tehát nem mutatni akarja magát, csupán van és működik; ritkaság. Birtokolva és használva van. A szövegek nyugodtsága főként innét. Hogy a bölcsességük honnét, azt nem tudom”.

És persze Dr. Prof. Almási professzor sem tudja, honnét, ő is csak azt tudja, hogy van: „Mérleget vonni, pontosan felsorolni a pluszokat és mínuszokat. És azután udvariasan elküldeni az egész bagázst a búsba. Biztos harmincévesnek kell lenni ahhoz, hogy e szakma »fáradt akadémizmusát« – kiürülését – leírja valaki. Ami nem bók, mert Babarczy ezt olyan műveltséggel és originalitással teszi, mintha koros guru lenne”.

 

Mintha. Miközben a professzor-kritikus még arra sem veszi a fáradságot (az olvasó kedvéért), hogy megnézze: az 1996-ban megjelent könyv tárgyalt fejezetét a szerző 1994-ben (28 éves korában) írta, vagyishogy nem 30, hanem 28 éves „gururól” van szó, s amely különbség (ebben az életkorban még) egyáltalán nem elhanyagolható!

 

Nem az a tudás, ha gondolok valamit, vélekedek valamiről, ám, hogy a véleményem „honnét, azt nem tudom”, hanem akkor mondhatom el, hogy tudok valamit, ha a véleményem okát, eredetét ismerem. Tehát az a szerző, aki állít valamit, miközben hozzáteszi: nem tudja, mit miért állít, nemhogy nem kritikus, de még csak nem is „liberális”, „megértő”, „megengedő” stb. esszéista, hanem részint tudatlan, részint buta ember. Tudatlan, mert (bevallottan) nem tud: nem tudja, „honnét a bölcsesség” (például), illetve buta, merthogy a nem tudásával, a tudatlanságával érvel, indokol. (A tudatlan ember nem szükségképpen buta. Akkor buta valaki, ha fitogtatja is a tudatlanságát, mint például a taxis az Andrássy úton.)

 

A 25-29 éves (a wittgensteini filozófiáról 25 évesen értekező) Babarczy Eszter bölccsé, guruvá avatása óta eltelt 13-14 év. Ma a „guru” (immár közel 45 évesen) így fogalmaz:

 

babarczyeszter válasz | 2010.11.17 11:13:40 (18728)

Most pedig, ha valamit ér a szavad, kérlek, hagyd el ezt a topikot. Bárhol máshol folytathatod szabadon az eszmefuttatásaidat, de, ha jól értem, itt köt az ígéreted.

Előzmény: Gyurica úr (18726)

 

Bölcs ember. Honnan a bölcsessége? Megmondom: sehonnan. Külön Almásinak és Esterházynak: a bölcsesség az életkorral nő, nem pedig csökken. És a bölcs ember akkor sem fogalmaz (különösen nem nyilvánosan!) imperatívuszokban, ha határozott meggyőződése, hogy igaza van. Míg Almásiék bölcs guruja kategorikusan szólít föl távozásra valakit (ha valóban bölcs volna, tudná, ennek súlyos következményei lehetnek), ráadásul úgy utasítgat, hogy közben megvallja, egyáltalán nem biztos abban, amit állít: „ha jól értem”.

És ha nem jól érti? Ráadásul megszokhatta volna már: általában nem ért jól semmit. Konkrétan ezt sem értette jól. És Esterházy is így „érvel” (kritikusként), csak ő más szavakat használ: „honnét, azt nem tudom”. Hadd kérdezzem meg: akkor mit tud?

Almási professzor pedig feltételes módban lévő igére („lenne”) vonatkozó kötőszóval „érvel”: „mintha”.

Elitértelmiség. Az Élet és Irodalomban. A Mozgó Világban. Ők ugye megengedhetik maguknak, hogy semmit írjanak a valami látszatát keltve; és nevezhetjük ezt akár pofátlanságnak is. Ősileg vannak így determinálva. Az egyiknek „lukácsista” „pária”-pedigré, a másiknak „a neve végén terpeszkedő” (© Moldova), par excellence pallosjogot szimbolizáló ipszilon pótolja a fejéből-lelkéből hiányzó jó ízlést, értelmet. Egy Esterházy grófnak anno nem kellett elszámolnia a cselédek életével (följogosította rá az ipszilon), ma a szavaival nem kell elszámolnia, ez az ősi, évezredes jobbágylelkekben élő esterházyság lényege. Czeizel Endre nyilván genetikailag is ki tudná mutatni e gőgös kreténség kékvérvonalát.

Esterházy: „Hogy a bölcsességük honnét, azt nem tudom”.

Jogod van hozzá, jogodban áll tudatlannak lenni, ám akkor vajon miért írsz, miért beszélsz? Hogy hűljön az arisztokrata gyomrod? Vakbelet is műtesz majd egyszer? Nem tudod, hogyan kell csinálni, de az ipszilonod arra is följogosít?

 

babarczyeszter válasz | 2010.11.17 11:13:40 (18728)

… ha jól értem, itt köt az ígéreted.

Előzmény: Gyurica úr (18726)

 

Szüfra Zsett válasz | 2010.11.19 10:25:49 © (18766)

… emlékeztetlek egy (2005 tavaszán tett), de be nem váltott ígéretedre:

„Ha Babarczy Eszter visszatér, én eltűnök.”

(Ennyit értek a te szavaid. Ne fáradj és ne is magyarázkodj.)

Előzmény: Gyurica úr (18726)

 

Nem magyarázkodom, dőreség volna magyarázkodnom, hiszen itt állnak, itt „kiabálnak és üvöltenek” Babarczy guru bölcs sorai fehéren-feketén:

 

babarczyeszter válasz | 2010.11.21 00:26:44 (18890)

Ha te tudnád,  mennyire, kiabáltam és üvöltöttem egész 2008-ban. Majdnem sikerült Bajnait elfogadtatnom, de persze Gyurcsánynak esze ágában nem volt lemondani, Lendvai pedig hű volt hozzá (nemtom miért -- mindenki rosszabb lett volna?). Lendvai azt mondta, a frakció sosem fogadná el Bajnait, a többiek pedig sakkban tartják egymást.

2006-ban és 2007-ben még csak baszogattam és cseszegettem.

Előzmény: pindiy (18887)

 

Vagyishogy a Lendvai a hibás. Babarczy Eszter pedig egy aktuálpolitikai Kirké (Κίρκη), aki az ifjúkomonista miniszterelnököt hazug disznóvá változtatta (antiőszödi cseszegetéssel és baszogatással), a poszkomonista-globalista mocskos egy fúj a belem jön ki disznót pedig Majdnem Miniszterelnökké varázsolta. És még csak ki sem kellett fáradnia a frizubúra alól, ahol – mint tudjuk – az egyetlen érdekes (és bölcs) dolog bodorodik sejtelmesen:

 

babarczyeszter válasz | 2010.11.17 11:13:40 (18728)

… arra a következtetésre jutottál, hogy belőlem semmi más nem érdekes, csak a frizurám. Erre csak emlékszel?

Előzmény: Gyurica úr (18726)

 

Emlékszem, és most már belátom: helytelen következtetésre jutottam. Ugyanis Kirkének nem csak a frizurája érdekes, hanem a varázsereje is figyelemreméltó. De nevezzük őt – miként itt illendő – kedves Kirkének, hiszen Állományjavító szerint Kirké „bájos és kedves és helyénvaló és jókedvben teremtett”, miközben, sajnos, „morális öngyilkosságot” követett el; ámde még azt is helyénvalóan tette!!! Hiszen gyakorlatilag föláldozta magát a Szebb Jövő oltárán, jelesül azért, hogy a globalizmus setét ősmocsarában hányódó árva kis Hazánk balliberálisan disznó jelenét fénylőn turulröptű Nagymagyarországgá változtassa át. A „belevaló magyar kanok” kékeresen nyilas hím-varázs-vesszejével varázsolva természetesen. És bölcsen. Így történt. Ezért „kedves” most a Kirké. Nem redves (az én vagyok!), hanem kedves!

Tehát innentől Állományjavító modorában: Kedves Kirké, tudatom Véled, hogy a feleségem szerint én egy nagy disznó vagyok, főként, amikor a fiammal az intellektuel-bögyösen szexponált amazonok rovására szórakoztatjuk egymást, igen, a nejem szerint én vagyok ebben az elsődleges disznó, merthogy még a gyereket is teljesen elrontom. Ezért hát nagyon kérlek, kedves Kirké, változtass engem disznóból, ha nem is mindjárt Miniszterelnökké, sőt még csak nem is Majdnem Miniszterelnökké (nem vagyok annyira mohó!), de változtass legalább valaminő „magyar kanná”! Belevalótlanná, ha szabadna kérnem, merthogy immár mindenkinek szeretnék tetszeni, szeretnék általánosan megfelelni a fórumon. És lennék én Esterházy Péter „holdórája” is, fordított holdóra nyilván, oly „enyhe szédülés”, mely éppen, hogy elhessenti Esterházy roppant „főfájását”, ti. valóban nincsen itt semmi jónak örülve. Például Állományjavító még annak sem tud maradéktalanul örülni, hogy a kedves Eszter morális öngyilkosságot követett el (bölcsen), ugyanis a kedves Eszter az ő morális öngyilkosságát nem vetette koherenciavizsgálat alá.

 

Egyeseknek semmi sem elég, jól látja tehát a Nagy Író: szinte semminek sincs itt igazán örülve! És pontosan ezért jő ránk a holdóra időnként, s ezért lennék én boldogan enyhe szédülés, amely még a jeles Babarczy-kritikusból is felhőtlen derűt fakaszt, volnék én megannyi belevalótlan, magyartalan nőstény (a magyar kanok esztétikai pandanjaként nyilván).

Esterházyt „zavarja, ha lát valami jót, és annak nincs örülve”. Na most, ha engem, kedves Kirké, vén disznóból ifjú szédüléssé varázsolnál, úgy Esterházy Pétert sem zavarná többé semmi a világon, a cseszegetés sem zavarná, de még a baszogatás sem (már amennyiben a baszogatás nem inkább az öröm kifejeződése az általad determinált Nagypolitikában), hanem viszont volna itt örülve a Szebb Jövőnek főként (és bölcsen), méghozzá kivétel nélkül mindenki által volna örülve. Ez egészen biztos! Sőt talán kialakulhatna bennünk ama több ízben reklamált, mélyreható koherenciavizsgálat is a nácizmus iránt, ám e kérdésben maradjunk inkább mértéktartók, ne tegyünk elhamarkodott ígéretet, merthogy azokat még évek múltán is a fejünkre olvashatják:

 

Szüfra Zsett válasz | 2010.11.19 10:25:49 © (18766)

… emlékeztetlek egy (2005 tavaszán tett), de be nem váltott ígéretedre…

Előzmény: Gyurica úr (18726)

 

Jó, kössünk ithakai-aiaié-i alkut, kedves Κίρκη! Ha te redvás nagydisznóból visszavarázsolsz engem oly kedves kis nem disznóvá, hogy még Állományjavító szigorú szíve is megenyhüljön irántam, akkor beváltom ígéretemet, véglegesen eltűnök mindenki életéből, így értelemszerűen nem zavarom tovább Állományjavító s a „kedves Eszter” által közös-koherenciavizsgálat alá vetett Szebb Jövő végleges kibontakozását sem!

 

babarczyeszter válasz | 2010.11.17 11:13:40 (18728)

… itt köt az ígéreted.

Előzmény: Gyurica úr (18726)

 

Szüfra Zsett válasz | 2010.11.19 10:25:49 © (18766)

Ennyit értek a te szavaid. Ne fáradj és ne is magyarázkodj.

Előzmény: Gyurica úr (18726)

 

Nem fáradság, és nem is magyarázkodás, hanem konkrét ígéret, márpedig én mindig állom a szavam, de leginkább úgy, ha átvarázsolsz disznóból majdnem miniszterelnökké, akkor ugyanis akár cseszegetnél, akár baszogatnál, részemről felhőtlenül volna örülve mindennek! Vagyishogy a többi már Almási Miklóson és Esterházy Péteren múlik.