detkiLB Creative Commons License 2010.11.22 0 0 19009

Gördülő Kő 2010.11.21 11:17:45 (18931)

Nem akarom nagyon részletesen elemezni ezt a marhaságot, csupán egyetlen kérdésem van: Drábik (veled együtt) még örökölni sem akar? Mert az örökség ugyebár az előd teljesítménye.

@

 

(Drábik intenzíven gesztikulálva magyaráz a pedagógia hatás kedvéért, ami nem hasonlítható gyurcsány neurózisos, kontrollálatlan izomműködéséhez. )

 

Természetesen nem arról beszél, h ne legyen öröklés, nyilvánvalóan azt sem kifogásolná, h egyik ember a másiknak ajándékozza a vagyonát. Drábik jobboldali gondolkodóként lényegében újrafogalmazza a baloldaliságot, ebből azt a megállapítást érdemes levonni, hogy már nincs értelme jobb és baloldalról beszélni.

A videóban azt magyarázza, h miért kell természetes személyhez kötni a vagyont az un. jogi személy helyett. Nyilván ez a pár perc kevés, h mélységében ki tudja fejteni a gondolatait, de a fő dolgokat elmondja.

1)A gazdasági életben a jogi személy elnevezésű absztrakció, amelynek a célja a felelősség korlátozása, eleve a csalásra lett kitalálva.

 

2)Annak a természetes személynek akinek vagyona nincs, nem csak a vagyona hiányzik, hanem érdekérvényesítő képességgel sem rendelkezik .

 

Elég csak arra vérlázító liberális gazdasági folyamatra gondolni, hogy miután az ország vagyonát (ami a természetes személyek, az ország állampolgárainak a vagyona volt) a privatizáció keretében bagóért kiárultak, majd még a befolyt kevéske bevételt is ilyen-olyan módokon (pl. infláció) visszajátszottak a „felvásárlóknak”, tehát koldusszegénnyé tették az embereket, akkor azzal arcátlansággal álltak elő, hogy na kedves emberek itt az ideje, hogy saját lábatokra álljatok, gondoskodjatok magatok az egészségügyi ellátásotokról, nyugdíjatokról, etc.

 

3) Akkor jön létre a társadalmon belül egyensúlyi állapot, ha a társadalom szereplői rendelkeznek önérdek érvényesítő képességgel, aminek alapja a vagyonuk. Így az egyik önző magatartást ki tudja oltani a másik önző magatartás és ez a helyes irány egy önzetlen társadalom felé, ahol már beszélhetünk erkölcsről, etikáról (akár a gazdasági életben is).

 


Drábik nagyon népszerű, tucatnyinál is több könyve jelent már meg. Nem megkerülhető tényező, így az értelmiség felelőssége, feladata az kellene, h legyen, h az általa felvetett gondolatok kerüljenek megvitatásra. A „nem akarom elemezni ezt a marhaságot” nem megfelelő hozzáállás. Szerinted Babarczy képes lenne érdemben vitakozni Drábik gondolataival?

Előzmény: Gördülő Kő (18931)