Ilyen szépen nem tudtam volna mondani... Ez most egy olyan kaszárnya, amelyben örömlányokat masíroztatnak körbe-körbe, és még énekelniük is kell közben mindenféle pozitív végkicsengésű műdalt.

 

Egyetértek veled: az alkotmány és a népszavazás (ma Magyarországon) nem fér össze. Abban is egyetértek veled, hogy konszenzusra kell kényszeríteni a Fideszt. Egyelőre, ha jól látom, hat játsszák, hogy bedobnak néhány rémisztőnél is rémisztőbb ötletet az erre a célra fenntartott budoárok, aztán a felét, nagyvonalúan, elengedik. 

 

Másfelől. A preambulum szimbolikus része az alkotmányban engem nem igazán érdekel. Úgy értem, lehetünk ezer éve keresztények, ez különösképpen nem változtat semmin. A Szent Korona-tan sem. Ha jól értettük, a kaposvári püspök figyelmeztette Schmittet, hogy nem divatos ma már Istentől eredeztetni az uralkodás jogát. (Teremtőm! Miért alkottál egy Schmittet egyáltalán? A mi szórakozásunkra?)

 

A kérdés az, mit írhatnak bele az alkotmányba, ami igazán mélyen tönkreteheti a jogállamot és a demokráciát. Mivel most csak a jelenlegi alkotmány áll rendelkezésre, tegyük fel, hogy ennek pontjaira ad az új alkotmány is választ. Ha ezekre nem ad választ, akkor mi lesz benne? És mi lesz egyáltalán az alkotmány közjogi jelentősége?

 

2.2: népszuverenitás. Ha a felsőház tagjai delegáltak (a mi Schmittünk által) ezt a pontot változtatni kell. Kivéve, ha a felsőház dísznek van, mely esetben a pletykalapok kapnak még némi rágcsát. Egyelőre mintha az egész felsőház lekerült volna a napirendről. 

 

3. pártok. Itt esetleg azt lehet mondani, hogy a véres diktatúra utódpártjai viszont nem működhetnek -- de ezzel elég komoly bajt vennének magukra. Meg aztán: mi egy utódpárt?

 

A pártokat és a közhatalmat elválasztjuk: ez az állampárt ellen irányuló mondat; valójában persze nem választjuk el (sajnos). Ehelyett megpakoljuk a közhatalmat az embereinkkel. Amíg a pártok szabad alakulását és a választásokat nem korlátozzák, ennek az elvnek az eltörlése a zsákmányelv szentesítését jelenti. 

 

6.3 kisebbségben élő magyarok. Nemcsak aggódunk értük, hanem teljes jogú állampolgárnak tekintjük őket, szavazati joggal. Ez olyasmi, amitől tart az ellenzék, nem indokolatlanul. Orbán a Figarónak adott interjúban elég óvatosan megkerülte a kérdést. Ez ellen viszont elég nehéz érvelni, kivéve talán az adózás és a képviselet összefüggésének elvét. Ha a kisebbségi magyarok kapnak szavazati jogot, akkor a pártoknak abban is versenyezni kell, ki kínál nekik olyasmit, amire tényleg szükségük van. A székelyek pl. autonómiát szeretnének. A Jobbik ezt simán hirdetheti. A Fidesz? Kockázatos; páriává válna Európában (vele együtt mi is).

 

7. nemzetközi törvények, jog, egyezmények korlátozó hatályának elismerése. Ha ezt felrúgnánk, repülne a NATO, az EU -- tényleg csatlakozhatnánk Kínához. Ami BTW elég jól működő kaszárnya, sajna nekünk 10-14%-os GDP növekedésre kevés az esélyünk. EU elnökség alatt ledobjuk magunkról a felháborító internacionalizmust? 

 

II. 

Szükségállapot. Újabb szükségállapotokat vezetünk be? Pl gazdaságit? 

 

Országgyűlés. Az ennél gyengébb már nem lehet, most is vicc. Ha ritkábban ülésezik, azzal nem sokat vesztettünk. A politikai harc valójában a médiában zajlik, nem az országgyűlésben. Ha ritkábban ülésezik, akkor ritkábban fogadhat el törvényeket, tehát vagy törvénydömping lesz (mint most), vagy rendeleti kormányzás több területen.

 

Törvények helyett rendeleti kormányzás? Ez minden kormánynak lehetőséget adna ugyanerre.

Népszavazás? Nem rokonszenveznek vele, mióta kormányon vannak. De, őszintén szólva, én nem vagyok a népszavazás nagy híve.

 

Köztársasági elnök megerősítése. Ez lehetséges. Ha az elnök erősödik, a kormány leértékelődik. Ha az elnököt közvetlenül választják, a kormány ellensúlya lehet, aktívan akadályozhatja. Mi szólna az elnöki pozíció erősítése mellett? Olyan rövid távú megfontolás, hogy Orbánt megválasztják tíz évre? Nem vagyok biztos benne, hogy megválasztanák, ha van jó ellenjelölt. 

 

ÁSZ és Nemzeti Bank összevonása. Lehetséges. Esetleg Simortól is megszabadulnak. Az új intézmény függetlenségének megszüntetése, a megválasztás kétharmados szabályának megszüntetése. Lehetséges. De ez bármely kormánynak lehetőséget biztosít.

 

Kormány. Bizalmatlansági indítvány. Ez esetben elég ingatag lesz a kormányzás, viszont nő az országgyűlés jelentősége.

Helyi önkormányzatok. Ha a számukat az Alkotmányban csökkentik, azt nehéz visszacsinálni. Ha valamilyen köztes, a kormány/ogy alatt álló területi szerv alá rendelik őket, azt is nehéz visszacsinálni. Nyilvánvalóan van egy erős központosításra való hajlam Orbánban. De ez a kormányzás agresszív hatékonyságát szolgálja, bizonyos esetekben lehet haszna (eü, oktatás).

 

Bíróság függetlenségének csorbítása, pl bírók könnyebb lemondatása, kétharmados szabály eltörlése, OIT eltörlése vagy jogkörének korlátozása. Mi értelme van a Fidesz szempontjából, ha egy másik kormányt is szolgálhat? Ők viszont most kétharmaddal szépen megválaszthatják a megfelelő embereket? Az alkotmányban fogják nevesítve bebetonozni őket?

 

Felülvizsgálják az emberi jogok listáját? Valószínűtlen, hogy törölnének közülük, tekintettel a Helsinki Egyezményre és az EU-ra. Esetleg hozzárakják, hogy minden magyar állampolgárnak joga van az egyház közvetítésével a Szentháromsággal társalogni. Sagschon.

 

Változtathatnak természetesen a házasságra és családra vonatkozó passzusok -- mondjuk megtilthatják a homoszexuális kapcsolatot. De miért tennék? A Fideszben éppúgy vannak melegek, mint máshol, és egy ilyen módosítással a fejükre vonnák a leleplezéseket.

 

Választások: pontosan mit írhatnak bele, hogy biztosítsák a hatalmon maradásukat? Hogy az előző rendszerben hivatalt viselők nem választók és nem választhatók (vagy csak nem választhatók)? Ezt Pozsgay fogja beleírni? 

 

 

Ezek valódi kérdések. Fogalmam sincs, mit akarnak az alkotmányba írni, de a kérdés az, mit írhatnak bele, ami ténylegesen bebetonozza őket, vagy ténylegesen korlátozza a demokráciát és a jogállamot, vagy mindkettő?