tekipna válasz | 2010.11.18 13:07:38 © (18762)
Gyurica úr rendre saját magát és előző nickjeit ismétli.
Előzmény: Szüfra Zsett (18760)
Pontosan így van, főként tekipna néven ismétlem magam, mégpedig ilyesformán:
tekipna válasz | 2006.01.29 18:55:55 © (2641)
… autodidakta geront ..., akiben újra és újra fellobban a forradalmár az anarchista láng ...
tekipna válasz | 2006.02.04 07:18:55 © (2737)
... az autodidakta geront és a tudós amazon váratlan(?) kontaktját követően ...
tekipna válasz | 2006.02.04 17:02:49 © (2743)
… tudós amazon labdája ásznak bizonyult. Autodidakta geront még rálegyezett...
tekipna válasz | 2006.08.29 07:05:33 © (2984)
Egy autodidakta geront vissza/fejlődéstörténete.
tekipna válasz | 2009.06.16 06:43:23 © (16208)
geronti csúsztatás: …
… akitől bizony lenne mit tanulni… és nem a geront által idézett díszes társaságról.
Előzmény: Törölt nick (16137)
tekipna válasz | 2006.02.05 09:33:12 © (2749)
Autodidakta geront alávaló módon a párbajsegédekre és fegyverhordozókra támad, miután a tudós amazon fricskájával/elé dobott kesztyűjével, képtelen bármit is kezdeni.
... ezt még egy autodidakta gerontnak is tudni illene ...
©
Illene, ám van azért itt egy apró ellentmondás:
babarczyeszter válasz | 2010.11.17 11:13:40 (18728)
Most pedig, ha valamit ér a szavad, kérlek, hagyd el ezt a topikot.
Előzmény: Gyurica úr (18726)
Ha autodidakta geront képtelen bármit is kezdeni tudós amazon fricskájával, elé dobott kesztyűjével, akkor vajon miért tudós amazon kérleli autodidakta gerontot, hogy jaj, hogy hagyná már el (ő is) véglegesen a topikot?! Nem logikus, hiszen tudós amazon szellemi triumfálása (amely autodidakta geront szégyenben maradása is egyben) tudós amazont dicsőíti nyilvánosan! Vagy nem?
Továbbá: ha tudós amazonnak valami okból mégiscsak kényelmetlen, hogy autodidakta geront még mindig a topikon leledzik, akkor vajon miért „fricskázza” folyvást, miért dobál, illetve miért dobáltat „párbajsegédeivel” párbajkesztyűt autodidakta geront elé?
(Ha lesz értelmes válasz a kérdésre, véglegesen elhagyom a topikot.)
Mint korábban jeleztem, glancoltan antik a mottóm: ceterum censeo Stultitiam esse delendam.
Repetitio:
Gyurica úr válasz | 2010.11.14 10:24:38 © (18703)
Almási Miklós szerint csak a taxis a bunkó, szerintem pedig ő is bunkó (nyálas bunkó), sőt megkockáztatom: nem minden „taxis” bunkó, aki annak látszik.
Kinek van igaza? Nekem, persze, hogy nekem – jó, de ezt miként állapíthatjuk meg? Egyebek közt úgy, hogy újra elolvassuk a bunkózó Almási professzor Babarczy-kritikájának kulcsmondatát: „Biztos harmincévesnek kell lenni ahhoz, hogy e szakma »fáradt akadémizmusát« – kiürülését – leírja valaki” (Mozgó Világ 1997 június, 106. oldal).
Na kérem, ez a nagyon nagy bunkóság! Mennyiben? Erről később…
©
Ez volt tehát az ismétlés (rursum), nem egészen egy hete írtam, és akkor most jöjjön, ami még nem volt!
Mindenekelőtt definiáljuk a bunkó fogalmát! Almási professzor szerint bunkók azok, akik „nem bírják elviselni, hogy valaki tud valamit, ami több mint zéró”.
Igen, csakhogy ez a bunkódefiníció tipikusan bunkó definíció! Egyrészt hülyeség, ti. olyan ember nincs, aki ne viselné el, hogy „valaki tud valamit, ami több mint zéró”, és különösen nem ilyen a taxis, már abban az esetben, ha nem akar lerohadni valamely útkereszteződésben. Mert, ha nem akar, akkor vagy a saját tudását muszáj „elviselnie” (érteni a motordiagnosztikához stb.), vagy a szakszerviz szerelőjének tudását kell respektálnia. Vagyis itt a „zéró” kifejezés rossz, nem hiperbola, hanem fellengzősség, infantilis kultúrkevélykedés, tartalmilag nem jelent semmit.
Az, hogy a taxis (aki persze lehet bunkó is) mekkorát jópofizik az utasával taxizás közben, nem minősítő erejű gesztus. Vegyünk egy személyes példát. Én az operát (pontosabban az operaházi előadást) úgy utálom, hogy ha a Mozgó Világ esztétaprofesszora volnék, szőrös hátú szobrot emelnék minden taxisnak, akit meghallok az Andrássy út és a Hajós utca sarkán spinézni. Ez biztos. Bunkó vagyok? Biztos, hogy nem, ti. még a nejem szerint is csak társtettesként vagyok bunkó, amikor pl. a gyerekkel foganatosítunk értékelő férfi-megjegyzéseket, pl. a táncházban, midőn meghatározott mérvű dudákat látunk aritmikusan lötyögni fel-alá, illetve mindenütt, ahol egy-egy obligát dudalátvány a szemünk elé tárul, és persze jókat röhögünk ezen, a fiam anyja szerint úgy, mint két idétlen bunkó. Ez igaz. Miközben Almási Miklós-i értelemben véve nem vagyok bunkó, noha a „visítozó spiné” kifejezést csak azért nem használom, mert más kifejezést használok helyette.
Kérdezem (kan-bunkóilag): Almási Miklós tudása több a zérónál?
Helyenként több, helyenként kevesebb (mínuszba hajló), míg én a „többet” sem vagyok képes „elviselni”. Egyáltalán nem. Ergo bunkó vagyok? Azt hiszem, nem, merthogy a helyes definíció szerint a bunkóság lényegileg érzéketlenséget jelent. Mondhatjuk faragatlanságnak, taplóságnak is… nincs jelentősége.
Érzéketlen ember az, aki nem érzi például, hogy mi a különbség a „kiürülés” és a „kiüresedés” között. Na, ez a bunkó! Almási így fogalmaz: „Biztos harmincévesnek kell lenni ahhoz, hogy e szakma »fáradt akadémizmusát« – kiürülését – leírja valaki”.
Biztos. És többszörösen bunkónak kell lenni ahhoz, hogy valaki a „szakma” kiürüléséről beszéljen. Bunkó a professzor, mert nem tudja, hogy például az ő professzori bélrendszere ürül ki reggelente (már, ha normális a széklete), s itt éppen azért használjuk a „kiürülés” szót, mert a bélműködés lényege szerint a professzorból csak időnként távozik a szar. Kiürül a bele. Majd a professzor újra föltöltődik bélsárral, majd újra kiürül és zabál és ürül évtizedeken át, egészen a proszektúráig menően. Vagyis, ha a szemantikát a „póriasság” szintjére emeljük, elmondható, itt lényegi paradoxon munkál: az esztétaprofesszor épp azért kiüresedett, mert nem ürül ki az agyából a szar. És hogy még zavarosabbá tegyem a képet, igazából nem is kiüresedettek ezek az emberek, hanem eleve üresek.
Almási Miklós írja a Mozgó Világban: „Babarczy ki nem mondott meggyőződése, hogy a dolgok – irodalmi, bölcseleti, esztétikai viszonyok – emberi módon egyszerűek, nincs szükség rá, hogy egy harmadik emeleten tornászó nyelvi pózba transzponáljuk őket”.
A taxis a bunkó. És nem a professzor. Igen, a professzor már csak azért sem lehet bunkó, mert nála a „viszonyokat” személyes névmás illeti. A Mozgó Világ főszerkesztője sem bunkó, mert az ő irodalmi lapjában a „harmadik emeleten” „póz” tornászik, és hát a tornászó pózba ugyebár nem szabad transzponálni az „őket”. A taxis a bunkó. Almási, P. Szűcs nem bunkó. Babarczy sem bunkó, ti. az ő póza már egyáltalán nem tornászik, de legalábbis nem a harmadik emeleten, s különösen nem akkor, ha „emberi egyszerűséggel” fogalmaz a könyvében, már hogy végre Rorty professzor is haza legyen vágva. Babarczynál ilyen az Almási által rajongott „emberi egyszerűség”: „Némi erőszakkal azt is mondhatnánk, éppen ezt csinálja a filozófia: egy absztraháló állványzat segítségével revideálhatóvá, megszemlélhetővé teszi »vélekedéseinket«, mint a görögök mondták, szótárainkat, kultúránkat és így tovább. Hogy ezt a »végső igazság« nevében teszi, amelytől Rorty annyira borzad, az, bármilyen furcsa is, mellékes kérdés, mulandó filozófiai álláspontok kérdése (se nem vonzó, se nem divatos álláspont egyébként), s mint ilyen, igenestül és nemestül a filozófiához tartozik” (195-196. oldal).
Megkérdeztem: mi a transzponált pózban tornászó macipunciról szólnak ezek az „emberi módon egyszerű” mondatok? Mire jött az entellektüel válasz: vannak levelek, amelyek be lesznek ide másolva, illetve Almásiék tudnak rólam valamit, melynek közzétételével úgy hazavágnak, mint Richard Rortyt egy „megértő”, „kíváncsi nő”.
Ami egyébként P. Szűcs-i ihlet, merthogy P. Szűcs is totál vitaképtelen, ámde annál „hazavágósabban” primitív tovarisnyica (lesz rá konkrét példa).
Babarczy szerint „csinál” valamit a „filozófia”. Megkérdeztem: mit csinál a filozófia? Babarczy honnan veszi ezt a stílust? Költői kérdés, nyilván, merthogy Almási professzoránál is a filozófia „csinál” (szenved el) valamit, nem a filozófus, Almási szerint „a filozófiából (és társaiból) kiment a spiritusz” (106. oldal).
A taxis a bunkó. Merthogy a filozófia társaiból kiment a spiritusz. Hát, igaz, ami igaz, Almási professzorból nem mehetett ki, hiszen őbenne soha nem volt spiritusz. Viszont (kérdezem), hogyan mehetett ki a spiritusz, mondjuk, Ancsel Éva könyvéből? Már, hogy egyetlen könyv kevés? Az a gond, hogy Ancsel Éva meghalt, nem lehet „torony”, „iránytű”, nem elemezheti az újabb és újabb műveket? Ez is igaz, ami viszont nem azt jelenti, hogy a filozófiából ment ki a spiritusz, hanem „csak” azt jelenti, hogy (általában) azok halnak meg hamarabb, akikben van lópor, míg a kiüresedett (vs. eleve üres), hervadt pöcsök, nagyhangú bunkók jó sokáig élnek (nem irigylem tőlük!), plusz erősen publikálnak „balliberális lapokban” (ez már kevésbé tetszik).
Almási Miklós szerint a filozófiából (és társaiból) kiment a spiritusz, Almási szerint a kiürült „szakmának” van „fáradt akadémizmusa”. Nem az akadémikusnak, hanem a „szakmának” (értsd: az esztétikának). Na most, a „szakma” már csak azért sem ürülhetett ki, mert az esztétika (mint szakma) eleve üres ilyen értelemben, önmagában nem alkalmas lényegi tudás megjelenítésére. József Attila szerint „A mű nem… való a széptan (aesthetika) kezeügyébe – a lényeg nem az, hogy szép-e, vagy sem, hanem hogy valóban műalkotás-e?”. Miközben esztétikai eszközökkel is alkotható autentikus kép a műről, csak hát ahhoz Ancsel Évának kell születni. Mondjuk. De semmiképpen sem Almási Miklósnak, nem is P. Szűcs Juliannának, még kevésbé Babarczy Eszternek.
Almási: „a szakma kiürült”, „a filozófiából (és társaiból) kiment a spiritusz”.
Babarczy: „éppen ezt csinálja a filozófia”.
Megfigyeltem: általában azok az emberek illetik igével és személyes névmással a személytelen dolgokat, akik önnön személyiségükben, integritásukban bizonytalanok, s – újabb paradoxon – főként az ilyen emberek bunkóznak, becsmérelnek liberálgőgösen és gyáván másokat: általában vett személyeket. Például az anonim taxist. Míg a konkrét személyekkel szemben penetránsan alattomosak von Unflat-haus aus, Almási eufemizmusával szólva: „bátran mernek póriasak és köznapiak lenni”.
babarczyeszter válasz | 2010.11.17 11:13:40 (18728)
… tudom, hogy ki vagy, nem fenyeget a veszély, hogy feltárok bármit abból, amit tudok. Netán bemásolom ide a nekem személyesen írt elektronikus leveleidet.
Előzmény: Gyurica úr (18726)
Persze, nem csak „köznapiak” ők, nem csak „emberi módon egyszerűek”, hanem olykor (ha az Index fórumán kiszakad belőlük a debatteri szándék) maguk is a harmadik emelet legtetején tornásztatják transzponáló nyelvi pózukat. Például:
babarczyeszter válasz | 2010.11.17 11:13:40 (18728)
… hosszan értekeztél arról, hogy minden nő egy férfinak akar megfelelni, hogy a nők intellektusa nem létezik, valójában egy férfi tölti fel őket tartalommal.
Előzmény: Gyurica úr (18726)
Először is: a két dolgot (az „intellektust” és a „tartalmat”) nem hoztam összefüggésbe, másodszor: én a nyelvi pózomat vagy a tizedik emeleten tornásztatom, vagy még annál is magasabban!!! Tehát: a dolog, amellyel a férfi „feltölti” a nőt időnként, az én transzponáló nyelvi pózom szerint vagy „Szentlélek”, vagy pedig, ha még ennél is áhítatosabb hangulatban vagyok (Lux Elvira, esetleg Magnus Hirschfeld nyomán): „ondófolyadék”. Amit persze nevezhetünk „tartalomnak” is, ám ahhoz már a Mozgó Világ „bátor és merész” esszéistájának kell lennünk.
Még valamit a „tornászó nyelvi pózról”:
babarczyeszter válasz | 2010.11.17 11:13:40 (18728)
… valójában egy férfi tölti fel őket tartalommal.
Előzmény: Gyurica úr (18726)
Nehezen képzelhető el. Hacsak magamat nem számítom férfinak. Én ugyanis az összes nőt feltöltöm tartalommal (akár egyszerre is!), már persze csakis abban az esetben, ha Babarczy Eszter nem állapítja meg rólam mély együttérzéssel:
babarczyeszter válasz | 2009.03.20 11:57:43 (13353)
… fogadd mély együttérzésemet, hogy neked már nem áll fel...
Előzmény: (13350)
