Nem tudom, lesz-e turné.

 

Nekem valahogy ez az album nem tűnik igazán teljes-értékű anyagnak.

 

Senki nem mondta, hogy Mylene Farmer Laurent Boutonnat nélkül nem csinálhat nagylemezt, de nekem ők ketten együtt alkottak igazán nívós párost, ezt a RedOne, Moby vonalat nem igazán lájkolom. (Persze, nem feltétlenül Moby-val bajom, de mégis...)

 

Ez számomra kicsit olyan, hogy Farmer kisasszonynak volt pár ötlete, amik nem feltétlenül fértek bele az eddig képviselt vonalba, és gyorsan összedobta ezt az albumot. Keresett hozzá pár havert, producert, és ennyi.

 

Bukni biztosan nem fog vele, mert a francia rajongók többsége egy fél mozdulatától összeh*gyozza magát, tehát szinte mindegy, mit ad ki, biztos elfogy belőle pár százezer példány.

 

Számomra ez az egész LadyGaGa jelenség abszurd, és nem értem, mi szüksége van egy nívós énekesnőnek őt utánozni, amikor ez valahol fordítva lenne természetes. LadyGagGa-ra 1-2 év múlva senki nem fog emlékezni, és gyanítom én is előbb teszem be a CD-lejátszóba bármelyik másik M.F.-albumot, mint ezt.

 

De ettől persze még érdekel, hátha okoz kellemes csalódást is...