A gyulafehérvári gyűlést három héttel követte a kolozsvári népgyűlés.

"A hatalmas méretű gyűlésen mintegy százezer ember vett részt, sokkal többen, mint ama gyulafehérvári gyűlésen, ahol a huszonhat vármegye elszakadását mondták ki – a román imperialisták. A kolozsvári gyűlés határozata a wilsoni elvek alapján áll, a népek önrendelkező jogának érvényesülését kívánja és ezen az alapon jelenti ki (…), hogy a Magyar Népköztársaság állami közösségében akar maradni". 

 "A magyarországi román szocialisták nevében Strengar Demian Szava elvtárs (…) kijelentette, hogy a román szocialisták nem azonosítják magukat a gyulafehérvári határozattal, nem akarnak a román imperialista elnyomás alá kerülni. A román szociáldemokraták küldöttje, Avramescu György elvtárs beszélt ezután. Óriási hatás mellett fejtette ki tiltakozását a gyulafehérvári határozat ellen. 1914-ben – mondotta – összegyűltek az urak, és csináltak a világból egy mészárszéket. (…) Gyulafehérváron ismét összegyűltek az urak, és másik mészárszéket akarnak csinálni a világból. (…) A mai helyzet megoldása az, hogy Erdély független köztársaság legyen a svájci kantonok mintájára".

Népszava 1918. december 24.