ennél jobban nincs is meghatározva a tartószerkezet fogalma. lehet közfal is tartószerkezet, meg amiket te írtál. jogalkotó meg a józan ész és jogkövető magatartást feltételezve határozta meg így - mást nem is tehet -.

És momentán a lécezés sőt a hélyalás terhének megváltozásával megváltozik a tetőszerkezet mint tartószerkezet. És ezen tényleg kár vitatkozni, ha nem látja be valaki azt, hogy ha 15 kg/m2 teher helyett felrak 80 kg/m2 terhet akkor változik a tartó terhelése :(

nem azt mondtam, hogy minden féle képpen kell tetőátalakításra terv, hanem azt, hogy a jogszabály szelleméből fakadóan az bejelentés köteles kategória is lehet és eznnek eldöntésére ugyan csak a jogszabály szelleme műszaki szakértőt feltételez. a jogszabály szellemének értelmezésében van amelyik önkori annak és van amelyik nem annak tekinti. általában az dönti el ezt, hogy az irodavezető (ennek hiányában a jegyző) műszaki vagy jogi főképzettségű. Tehát egy tetőátalakításkor minimum egy kérdés az önkorinál, hogy ők miként tekintik és a szerint készül avagy nem készül terv/szakértői vélemény.

Az én véleményem meg az, hogy még így is sokkal bürokratikusabb az építésszabályozás mint kéne lennie. Csak hát feltételezné a liberalizálást az, hogy akár egy tető hélyaláscserénél is a feladatra felkészített szakembert (tartószerkezeti mérnök, műszaki szakértő stb) vonna be építtető. De általában nem teszik. Majd jön az ács. Viszont az ácsok zöme nem alkalmas a feladatra. Soha nem volt az oktatásuk része ez. Max a mestervizsgához érintőlegesen annyit meg kellet tanulni, hogy mik azok a körülmények amikor mérnök bevonását kell javasolnia. És például a tetőszerkezet terheinek változása már ez a kategória. És erre jön az, hogy 1996-98 körül megszüntették a tényleges ácsképzést (közel 15 éve) és azóta 6-8 hónapos okj-s képzés keretében magáncégek "osztják" a bizonyítványt. Hogy milyen szakmai tartalom ez, azt mindenki gondolja bele maga....

a felelősséget vállalni kell, de ha nem teszi, akkor egyszerű polgár besz..pta. ács elqrja tetőt. tulaj konstatálja. vállalkozó hárít. tulaj max perel. ha nincs szerződés akkor hiába. megelőlegezi szakértői véleményt, perköltséget (úgy 100-200 ft). 2-3-4 év múlva megállapítják, hogy ács hibázott. javítsa vagy fizessen. de nincs miböl, esetleg kft volt és már meg is szünt. de ha ki is fizeti, addig és utánna is simán dolgozhat ácsként tovább. és ezt tudja nagyon jól.

ezzel ellentétben szakértő/mérnök cseszi el. kamarai egyeztetés és 2 hónapon belül nincs jogosúltsága és minimum 5 évig nem is lehet. ha ezt sérelmezi akkor pereljen ő. + lehet a polgári peres rész is, izlés szerint.

akkor ki is a felelősségteljesebb? kinek a véleménye megalapozottabb? túl az alapképzettség tartalmán?

az ismeretségi körömben az összes tisztességes és munkájára igényes ácsnak (kőművesnek) van saját műszaki segítsége (szakértő, mérnök) aki megoldja a fenti állapotfelmérést. tehát az sem feltétel, hogy az építtető saját maga keressen szakembert, de ott ahol kimegy ács és ránézésre megmondja a "tutit" az nekem sántít.