"tudatos félrevezetés is lehet funkcionális"

hát az hétszentség. sőt, általában az. különben minek?

"sőt erkölcsileg elfogadható"

nekem nem.

"de nem gondolom, hogy saját szemléletemet kötelezővé kellene tenni"

régóta figyelem, de nem értem ezt a jelenséget. ez vajon magyar sajátosság, vagy máshol is megtalálhatni? az nagyon különböző dolog, hogy én be akarok-e tiltani egy viselkedést, vagy kritizálom. a kritikára egyszerűen nem válasz az, hogy de nekem jogom van. senki nem beszélt jogról, arról beszéltem, hogy jó-e vagy rossz. ezen mit sem változtat, hogy neked mihez van jogod. mintha az lenne a mögöttes gondolat, hogy amihez az embernek joga van, azt nem szabad kritizálni, mert a kritika egy kis büntetés, azaz jogsértés. a kritika a személyes szabadság korlátozása?