Ahogy látom mi teljesen egy cipőben járunk :-)

Én is azért álltam neki ennek a projektnek, mert vagy kismilliószor összeraktam a pályáimat az utóbbi 20 évben a szőnyegen, de aztán mindig hamar elment a kedvem, mert hol a nem megfelelő áramellátás miatt akadozott a közlekedés, hol meg csúszott annyira a szőnyegen/parkettán a sín, hogy a szerelvények saját súlyukkal is szétnyomták a vágányokat és folyamatosan hol itt hol ott siklott ki. Sajnos 56 m2-en én sem tudtam fix terepasztalban gondolkodni, ezért jött az ötlet, hogy szétszedhetősre csináljam. Kompromisszumot kötöttem magammal, mert elhatároztam, hogy fix tereptárgyak (fa, domborzat) nem lesznek rajta, viszont így a 8 lap (ha egy 4-5  cm helyet számolok neki állítva) max 40 cm, széles helyen elfég egymás mellett.

 

 

Írtad a mechanikus és elektronikus passzítás problémáit. Én ezt úgy próbáltam megoldani, hogy a lapk szélére 'L' alakú fa élvédőt ragasztottam, ez egy kis tartást is adott vetemedés ellen, illetve egyszerű passzítani összarakáskor az elemeket.

 

 

Az áramellátást egyszerű csatlakozókkal oldottam meg: minden elemet összekötöttem egymással, illetve az állomás részén a kitérők miatt a 16 V-ot is így vittem át egyik elemről a másikra. A képeken remélhetőleg látszanak az összekötő kábelek. Persze egy 10-15 percbe beletelik míg kiépítem az egészet, de még mindig egyszerűbb mint a pályát összerakni minden alkalommal :-)