Ha az ember lázas, nem mehet ki
az utcára biciklizni, nem trágyázhatja
a kertet, kénytelen
a házban maradni, ahol fórumozhat (, esetleg értheti magát) vagy extra perverzióként nézhet Babarczy videót.
A perverzió végállomása: celebek magyarázzák a világválságot!
Haszon extra 1 rész (felénél lehal)Haszon extra 2. részA naiv lélek azt gondolja, hogy a Napkeltével és a Heti Hetessel, Mokkával [, stb.] már elértük azt a mélypontot, ahonnan tovább már nem tud süllyedni a média. De ez az ATV-s videó új dimenziókat nyit. Ezt nézve tényleg úgy érezheti a néző, h értelmi fogyatékosok csoportterápiás foglalkozását közvetítik neki és szinte várja, hogy mikor kerül elő a pöttyös labda vagy mikor nyökögik el a kis idióták a Nyuszi ül a fűben c. dalocskát.
Érthetetlen, h felnőtt ember, h süllyedhet addig, ameddig Csapó, aki az alábbit mondja (szó szerint) [a 2. részben 22. percnél /visszafele számol/]:
„Azzal együtt, hogy nem nagyon értek hozzá, de azért az ember úgy elolvas sok mindent, az utóbbi 30 v. 35 évben én mindig azt éreztem – mint közgazdaságtan – hogy valójában fél százalék embert lejjebb nyom és így működik tovább a gazdaság. És akkor most valójában előjött egy szituáció, hogy nem fél százalékot akar lejjebb nyomni a nyomorhoz maga a közgazdaságtan, hanem mondjuk másfél százalékot. Ami nekem nagyon-nagyon furcsa az egésszel kapcsolatban még az, hogy akármilyen közgazdász – mondjuk én két komoly cikket elolvastam, meg a könyvet is miután szóltál nekem, hogy jöjjek – egyszer csak elkezd a 6 milliárd, helyett 4 milliárdról beszélni. Hogy az honnan jön elő bennük? Ez egy amerikai közgazdász volt. Mi 6,5 milliárdan vagyunk, de aztán ő elkezd 4 milliárddal számolni. A praktikusság, hogy akkor volna prosperitása az egész közgazdaságtannak.”
Csapó állítólag jogász. Ha máshol nem, akkor legalább a jogi egyetemen meg kellett volna tanulnia annyira fogalmazni, h az alkalmas legyen emberi kommunikációra! Vagy az olimpiai és világbajnoki érmek mellé már automatikusan választható egy diploma is?
Hozzá képest Babarczy brillírozik.
Konnektálva az idézet szöveg végéhez, ő évszámot és nevet megjelölve mondja, hogy volt olyan javaslat, hogy minden második ír parasztgyereket meg kell ölni, mert nem tudják majd őket eltartani [de szerencsére mégsem kellett, az illető tévedett]. Azt persze nem tudni, hogy B. csak blöffölt – nem néztem utána- v. abban
a könyvben szerepelt ez, amit feltehetően előzőleg elolvastattak a meghívottakkal (amit Csapó is említ) v. ezt csuklóból kirázta. Nem is annyira fontos. De az igen, h B miért kapcsolódott a fenti agyrémhez? Egyszerűen csak azért, mert úgy gondolta, h attól beszélgetés a beszélgetés, h az egyik ember mond valamit és a másik meg reagál rá, és így tovább? Vagy felismerte, h a szituáció már
vérciki, és magához véve a műsorvezető feladatát, ő próbálta menteni a helyzetet és Csapót az önmaga nyilvános megalázásától azzal, hogy értelmetlenségére válaszol valami érdekeset? Szeretném hinni, h az utóbbi! Az ilyen spontán támogató magatartás kissé túlmutat B. sokat emlegetett
megértő és
megbocsájtó attitűdjén, amiknek az alapja az az érdekszövetség, h soha nem szabad rámutatni a másik dilettantizmusára, amely szabály természetesen garantálja a saját biztonságot is. De h meg is menti a másikat önmagától, az elég pozitív szerintem! Hozzáteszem, ilyet nem láttam tőle máskor.
Itt van még ez a pofátlan ARCos, akinek hitványsága csak Csapó értelmetlenségével mérhető. Több okból is, de most arra az apróságra utalnék, h miután szponzorcsicskaként nem engedte kiállítani a plakátpályázatára érkezett alábbi mestermunkát, most képes volt véleményt artikulálni és kapcsolódni B-hez, a munka erkölcsiségét említeni a harmadik világbeli gyerekmunka és éhbérért való dolgoztatás kapcsán - mely morális és gazdasági kérdést a nálánál hivatottabbak egyébként már kellő alapossággal körbejártak. (pl. Michael Moore
Kóla, sültkrumpli, puskapor c. filmjében fingatta emlékezetesen a Nike vezért)
Egy ruházatgyártónak nem tiszte megállapítani, hogy újszerű-e egy műalkotás mondanivalója, vagy sem.