Jó hasonlat, de nekem is eszembe jutott egy másik. Van egy kis étterem, ahol nem kiszámítható a forgalom. Három út van előtte:

1. Lefagyasztott félkész ételekből, alapanyagokból dolgozik
2. Elteszi az étkeket még harmadnapra is, "úgyis elfogy, meg majd átforraljuk" alapon (dolgoztam ilyen helyen Spanyolországban, nem is ettem egy falatot sem a főztjükből)
3. Mindig friss alapanyagokkal dolgozik, és bizony néha így a nap végén kidobják ami megmaradt vagy a személyzet viszi haza.

Aki nem látja, hogy ez a három modell különböző dimenziókat-világlátást képvisel és teljesen más közönségnek szól, azzal nehéz mit kezdeni. Az első kettőre is rá lehet fogni, hogy hát "muszáj, különben nem éljük túl"...Érdekes módon alig pár étterem tartozik ma vegytisztán Magyarországon a harmadik kategóriába, azok viszont jól mennek, mert hitelesek és megbízható minőségűek.
De a cukrászdai habokat is fel lehetne hozni példának. Szerintem ma a habos sütemények jó ha 5%-án van valódi tejszínhab. Mert persze csak a gond van vele: hamar elveszti az állagát és megromlik. Bezzeg a növényizsírhab az megbízhatóbb, gazdaságosabb és tartósabb. Ja hogy nincs is íze?