"minden kultúrára igaz, hogy csak akkor lehet igazán megérteni, ha nemcsak a tényeket, hanem a mögötte álló eszmét, ideológiát, hiedelmeket is megértjük"

 

"És ezért képes az ókori Egyiptom annyira lenyűgözni bennünket"

 

 

  Ez így van, de az ókori Egyiptom esetében fokozott ez az igény, hogy túl kellene lépni a pusztán materiális, és/vagy zsidó-keresztény szemüvegen történő nézelődésen!

 

  Önmagában szomorú, mennyire leegyszerűsítették az archaikus ember szellemi világát, tudását, hogy beleférjen a mi kis tankönyveinkbe. Így maradt meg a legtöbb mai ember

fejében a macskák, krokodilok előtt térdeplő, napimádó primitív pogány ("eretnek";)

egyiptomi képe. Elég sivár kép.

 

  Gyönyörködünk "Tuti" arany halotti maszkjában, rajongunk a piramisokért;

de nem üt szíven minket az a világosságnak az a sugárbősége, ami az írásaikból árad:

pl. a "KILÉPÉS A FÉNYBE" (európai nevén: "halottas könyv") közlése "a bennünk lévő végtelen tudásról", előző életeinkről, stb.! 

 

  Pedig ha erre ráhangolódunk... megtörik a jég, felszakadnak bennünk a gátak és azt érezzük majd, amivel az Ani-papírusz is köszönti olvasóját:

 

  "régi az írás, de valójában mégsincs olyan távol": Univerzális bölcsesség, mint annyi más. (Gnózis, Tao, Dharma). 

 

  Nincs mese: az adott szellemiség megértéséhez olyanná kell válnunk, LÁTNUNK kell, amit adott szellemiség hordoz. Ez a legnehezebb, de a legbiztosabb és leghűebb "módszer" a megértéshez. Intuícó. Az ilyen intuitív géniuszokban ér(ne) össze a spiritualitás és a tudomány; erre azonban csak a legkevesebben képesek. (Pl. Tesla is ilyen volt: de meg is látszott az eredményein :)) 

 

  Dr. Ramses Seleem könyvéből (is) kiderül, mennyire korlátoznak MINKET is ezek a

korlátozott elképzelések. Olyan élvezetesen tárja elénk 1-1 szimbólum magyarázatát, hogy az már maga megvilágosító hatású :)