Üdv!

Az igazság az, hogy az első próbálkozásnál túl kevés forrasztóón került a vezetékre, és nem nagyon bírta a hajlítgatást (oldalirányban soha nincs baj, de a függőleges hajlítás bajos volt, márpedig az áramszedő pont ezt csinálja). A másodiktól már ráéreztem a forrasztásra, és ezek már jók, kibírják a hajlítgatást, és így is nehezen lehet megkülönböztetni a gyári vezetéktől, vagyis a pontheggesztéstől. Az üzemi körülményeket simán bírják. Az acél, amit kaptam nem annyira merev, mint a Viessmann, de nagyon megközelíti. Nálam az összeszerelést kibírták a drótok, és talán ekkor kapta a legnagyobb kellemetlen irányú terheléseket. Azóta egyszer szétszedtem és megint összeraktam. Működik. Az áramszedőket majd csak ezután kezdem kipeckelni, hogy ne érjenek hozzá a vezetékhez. Idáig hozzáért, de nem volt baleset emiatt. (Elég sokat teszteltem,  javarészt Piko Taurusszal, és Br185-tel. A Herkules ment a drótok alatt a legsimábban :)  )

Amúgy ez a házi sufnituning módszer különösen ott hasznos, ahova nem lehet gyári elemeket betenni, mint pl a Faller híd, amit a fotón próbáltam bemutatni.

Az áramszedők rögzítése engem is érdekelne!