Q csak csettint, és bármit megcsinál. Ő egy klasszikus ókori istenkarakter, csak extrapolálva a modern tudomány határain túlra.


A Q-k azért is érdekesek, mert öntudatuk bizonyos értelemben nem "lineáris időben" létezik, hanem az időben is úgy, mint a térben. Ez egy lényeges filozófiai probléma, ugyanis számunkra nem lehet elképzelni egy tudatot, amely egyszerre látja be a múltat, és a jövőt.
Az öntudat ugyanis intuitíve feltételezi, hogy van még meg nem ismert jövője; bár ez Q-nál is így van, hiszen többször elhangzik, hogy nem tudja, hogy egy-egy eseménysornak mi lesz a vége (Robin Hood-epizód, Picard szívsérülése, vagy az utolsó rész). Q tehát csak lehetséges jövőket ismer, amelyek változhatnak.

Ugyanakkor nincs szó párhuzamos világokról időutazáskor, míg az egyik epizódban (Worf főszereplésével) igen, kvantummechanikai paradoxon lép fel.
Ami számomra érdekes még, hogy bár Q nem rosszindulatú, a Föderáció nem próbálja pl. a Borg ellen megnyerni. Sem őt, sem a Douwd-ot (bár az mindig békés).