Akkor inkább ez illik ide:
A szeretet himnusza
(1 Kor 13,1 - 14,1)
Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zeng érc vagyok o vagy pengo cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek,
S vessem oda testemet, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gogösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltur, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.
Hát nem. Nem szótári, hanem pszichológiai definíció.:)
Na jó nézzük az érzelmeket
1872 Darwin:Az érzelem kifejezése embernél és állatnál.
Az arckifejezés, az érzelmek kommunikációjára szolgál, melyek egyébként az alapérzelmek vonatkozásában veleszületetten jelen vannak. Kultúrafüggetlen, egyetemleges.Öröklött, és túlélést biztosítja. Vannak kultúrafüggő, tanult érzelmeink is.
Embernél az arckifejezéseknek kifejezett kapcsolata mutatható ki , az agy fiziológiai folyamataival. Az arcizmok összehúzódásának mintázata, az erek összehúzódásához vezet a megfelelő arc területeken és az agyban, mi az adott agyterület hőmérsékletét bafolyásolja, ez viszont a neurotranszmitter anyagok aktiválódására hat. A transzmitterek felszabadulása (területtől függően) pozitív vagy negatív érzésekhez vezet. (Zajonc, 1989)
A szeretet természetesen nem alapérzelem. A kötődés 6-8. hónap környékén mutatható ki, amihez olyan érési folyamatok segítik, melyek a saját testérzékelés és önindította aktív mozgáson keresztül a testkép kialakulását segítik elő, lehetővé téve ezáltal az "én és a másik" megkülönbözetését.
Az érzelmeknek 4 összetevője van,
a zsigeri reakció, vegetatív válasz)
a kognitív kiértékelés
az arckifejezések
érzelmi reakciók
D e természetesen mivel itt fejlődési modellt kell alapul vennünk (anya-gyerek kapcsolat), akkor meg kell jegyezni, hogy bizony léteznek érzelmek kognitív kiértékelés nélkül is. A testi sértés, pl egy pofon, azonnali emocionális reakciót hív elő, még a kognitív kiértékelés előtt!! Vagy az öröm anticipációja a csecsemőnél, amikor az anyát megpillantja.
Eszerint vannak olyan érzelmek, melyek kognitív kiértékeléshez kapcsolódnak, és olyanok, melyekhez nem szükséges a kognitív kiértékelés, sőt megelőzik azt.
Hivatalosan: prekognotív érzelmek.
No. Akkor lenne néhány kérdésem, mert úgy tűnik hogy a fogalomhasználat nem egyzik, és így kommunikációs zavar okoz.:D:D
Mit értesz "világhiányon?"
ha "nemlétet" érted, akkor egyetértünk. Az anya elvesztése a csecsemő számára a "nemléttel" a halállal egyenértékű., sőt, ha úgy értelmezhetem, hogy az "elszigetelődés" az anyától való szeparáció miatt jelenik meg még azzal is kiegészíthetjük.
Csak ugye a fogalmak...
Tehát, ha a szeretetet az örömre épülő érzelemnek tekintjük, ami az anya szükséglet -kielégítő gondoskodásával áll kapcsolatban, és az anyától való szeparációs félelem az ami az én megszűnésével fenyeget, a másik környezeti tényező ami előhívja, akkor igaza van, bár nehezen tudom fejlődéslélektani dimenzióba helyezni.
Íme megkíséreltem.
Aztán tovább megyek. Az értelem nekem nem értelmezhető itt pszichológiailag. Mit értünk itt értelmen? A gondolkodás képességét, a perceptuális tapasztalatokat, a kategorizáció folyamatát- a magasabb rendű gondolkodást nyilván nem.
Ha abban ki tudunk egyezni- és akkor valóban fogalmi tisztázás volt csak szükséges, hogy nem az értelmi képességek, hanem az "éntudat" elemi szintje kell hozzá akkor az is OK.