Szia!

 Igen! Biztosan kiröhögtök, ha leírom mit, bár, nem a "mit" a lényeges, hanem a "miért". Hajdanvolt gyermekkorom első komoly könyve Verne "A rejtelmes sziget"-e volt. A könyvet még édesapám kapta névnapi ajándékként az irodai munkatársaitól, talán 1966-ban. Szép, igényes, vászonal bevont kemény borításu, fűzött kiadás volt, abból a fajtából, amit ötvenszer is kiolvashatsz, de meg sem látszik rajta. Mikor apám látta, hogy szemezek a könyvvel, biztatott, hogy vegyem csak le a polcról és olvassam el, mert jó könyv. Gondolkoztam egy ideig, mert egy kétkötetes könyv nem a kezdő olvasók álma. Aztán lekaptam a polcról és nekikezdtem. Jó döntés volt, sokszor elolvastam, és ma is  a kedvenc könyveim egyike. Valamelyik kiadó mostanában adta ki a Verne-sorozatát, amit természetesen következetesen megvásároltam. Most belelapoztam a könyvbe, érdekelt, mennyire azonos a régi kedvenccel. Megint úgy jártam, mint a könyvekkel általában, ha belelapozok, el is olvasom. Nos, ez is jó, de az a régi sokkal jobb...