Köszöntöm az Urakat!

Ált. iskolás koromban ( már felső tagozat )
volt egy osztálytársam, aki imádott állato-
kat rajzolni! Szépen kiszínezte / akkor még
drága filctollakkal / lajstromozta a "műveit",
büszkén mutatta mindegyikünknek és várta
az elismeréseket!
Két baj volt csak az alkotásokkal:
- a srác nem tudott rajzolni,
- mindegyik megjelenítés egyforma volt!
( A kutya ugyanúgy nézett ki mint az oroszlán,
a tigris vagy a víziló!)
MÉGIS
megoszlottak a a vélemények!
Volt aki ( persze NEM szemtől szembe ) ki-
röhögte, volt aki ciccegett, volt akinek kevés-
bé és volt akinek őszintén tetszettek a rajzok!
Fentihez:
- Ami másnak örömet okoz - nem kell degradálni!
( ...főleg, ha sok munkája fekszik benne és nézete
szerint az jó! Meglepő, DE sokan vannak ilyenek!)
- Ízlések és pofonok!
Különösen igaz ez, ha:
- Semmibe sem kerül, elkerülni a nem kívántat!
(...és ha mégis, az - nagyon könnyen, még utó-
lag is - orvosolható!

És a kérdés: mekkora kár érte az egyént?!
Érte egyáltalán?!

Bocs a 'túltengésért'!