:-)

 

Nem emeletes buszon szenderegtem. :-) Egyébként stimmel. ;-)

Ajjaj, dolgozom rajta! :-D

Északi??? Mennék én Írországba, ha vinnének. ;-) Bár nem biztos, hogy sokat értenék a tündérmeséikből. :-D Ahhoz még sokat kell tanulnom.

Hm, Balaton... Éppen ma gondolkodtam rajta, hogy arrafelé veszem az irányt. Komolyan belerágta magát a fejembe a villanás. Gyönyörű lehet ősszel az északi part...

Én laknék ott. Azt hiszem, el tudna varázsolni a kihalt téli táj. Nyugalmat áraszt, hagy elmélkedni, kikapcsolódni és dolgozni. Művészetileg.

Nem is lenne értelme csak azon küzdeni, hogy életben maradjunk, amikor úgysem tudhatjuk, hogy mikor szakad vége a folyamatnak. És örülök a kíváncsi, érdeklődő embereknek, mert ez azt jelenti, hogy fejlődni akarunk. A kor úgysem mutat abba az irányba, hogy érdemes keményen dolgozni vagy majszolni a tudást.

Te is ismered az idézetet: "Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás." /MÁRAI SÁNDOR/

És ez így igaz. :-)

Az 5-6 óra közötti időszak szerintem télen is működik, mert akkor még ugyanolyan élénk lehetsz a sötétség ellenére is. Én legalábbis hazajövök, eszem valami keveset és könnyűt, aztán neki tudok ülni bárminek. Mondjuk annyira nem vagyok behatárolva az évszakokkal szerencsére. De inkább az estében okozhat rövidülést a medveszindróma. :-D

Pedig várom. :-) Csak az idegeimre ne menjen. Majd megszokom. Bár nem tudom, mennyire tetszik majd, amikor újságolvasás közben felordítanak: MALOM LIGET.

Nem én! Elindulok, amikor sikerül, aztán majd jön valami. Ha az összes buszt lekésem, akkor várakozó álláspontot veszek fel, és általában megjelenik egy mentő 14-es. :-) Kicsit kések. A tovább maradást úgy sem illeti dicséret.

Kivételes eset, nem régóta. Tudom, köszöntem, és egyből hátra is mentem!
Az érdekes az, hogy ezer éve buszozok, és egyetlen sofőrt sem ismerek még arcról sem. Ugyanis felszállok, felmutatom a bérletem vagy kilyukasztom a buszjegyet, aztán meg sem nézem, ül-e valaki a fülkében. :-) Azóta figyeltem azért a 14-est, mióta megtudtam, hogy az emberünk azt vezeti. És pont beletrafáltam. Nah, de mint látszik, ő nem ismer engem. Így aztán mindenki biztonságban utazhat. :-)

"Tovább, tovább, tovább..."

Azért az némileg pozitív, hogy nem oldja a gyomorsav - több szempontból is. De orvos én sem vagyok. :-) (Nem is leszek! :-)) Passzolnám a kérdést...

Szerintem idővel azt is fel lehet. Hűha, biztosan szeretnéd az emberiség jövőjére is gondolva? ;-)

Örülök! :-)