A hipotetikus kritikus szóválasztása, az "ostoba fajankó", ugyanezen hipotetikus kritikus állítása szerint tudatos understatement, az érintett  ápolt kényszeresen egysíkú verbális reakcióinak ismertében. ha ugyanis a hipotetikus kritikus azt a diganózist javasolta volna, hogy "vérhülye seggfej", akkor az, akivel kapcsolatban nem látszanak megalapozott ellenérvek azzal az állítással szemben, miszerint kényszeresen egysíkú verbális eszköztárral rendelkező ostoba fajankó volna, utolsó kétes produktivitású lélegzetvételéig tirádákkal kürtölné tele a netet, hogy hát őt, aki már ekkor meg ekkor megírta Megyesi Gusztávnak vagy kinek ezt vagy azt, és csak kiválósága miatt mellőzte az urbánus vagy milyen bagázs, körmönfont módon leseggfejezik.

Azzal házalni meg, hogy valakit ostoba fajankónak tartanak, minden durvaság nélkül mégsem olyan elegáns és hálás dolog, annak ellenére sem, hogy az érintett úgy ironizál, hogy utólag hosszas magyarázkodással kell bizonyítania, hogy "ironizál" és hogy  nem plain marhaságokat ír, hanem más köpenye alá bújik vele, valamint hogy a többes számot számonkérv e nem a többes számot kérte (ostoba fajankó gyanánt) számon, hanem az idézet csonkaságát.