Az Index cikke nagyon bulváros, túlzó és elnagyolt.

A belinkelt forrás már lényegesen jobb és reálisabb. Persze szakmai is.

Lényeges dolgok kapásból:

- a tóriumos atomreaktorokban is uránmag hasadásából származik a kinyerhető energia; U233-ból. A tóriumot először át kell alakítani U233-á, és akkor indulhat a nóta.

- Kétféle tóriumos lehetőség van elméletileg, és mindkettőt kutatták, fejlesztették már:

1. A megszokotthoz hasonló, szabályozott, önnfenntartó láncreakción alapuló mód, ami abban tér el a mostaniaktól, hogy a tórium a kiinduló üzemanyag.

2. Egy - a módszer lényegében is különböző - aminél nincs önnfentartó láncreakció, hanem állandóan kívülről indukálják a magreakciókat. Ez a Rubbia-féle "gyorsítóval keresztezett reaktor". Erről ígérgetik azt a sok bulvárosan szép és nagyszerű tulajdonságot.

Csakhogy: ennek technológiáját jórészt még ezután kéne kidolgozni, míg az első változathoz szinte minden készen áll, a működő atomreaktoroknak kb. a fele alkalmas volna az átállításra. "Szubkritikus" azt jelenti, hogy nincs benne láncreakció, nincs benne kritikus tömeget elérő üzemanyag. De: nem biztos, hogy meg lehet így csinálni, mert szubkritikus elméletileg ugyan, de nagyon közel kell lenni a kritikusság határához. És nem világos (a fejlesztőknek sem), hogy a működés közben nem válik-e egyszer csak kritikussá, és nem lép-e fel a láncreakció. Az viszont borzasztó nagy baj volna, ha egy láncreakció nélkülire tervezett építményben mégiscsak beindulna a láncreakció. Hiperszuper csernobili baleset lehetne.

Tehát: mégiscsak olyanra kell építeni, hogy biztonságos legyen akkor is, ha megindulna benne láncreakció. Igy viszont sok előnye elvész: ugyanolyan komoly szabályozásokat és biztonsági berendezéseket kéne alkalmazni benne, mint a mostaniakban. Ugyanolyan drága is lenne.