Pohár egy vihar vízben.

Ez az Alkotmány az az emberiség 0,15 százaléka számára fog jogokat biztosítani és korlátozni. Ebbe az Alkotmányba 258 ember bele fogja szavazni, hogy ők Isten akaratától vezéreltetve döntöttek a megszavazás mellett vagy hogy az ő szájukból Isten szól, ezért ez az Alkotmány isteni kinyilatkoztatás. (És persze a köztes lehetőségek végtelen tárháza, mert az emberi hülyeség oly kiterjedt, hogy a teljes spektrumot csakis Isten képes átlátni.)

Tehát valamilyen formában és hatállyal belekerül ebbe az Alkotmányba az Isten. Ekkor két lehetőség van.

1.) ez a statisztikai hibahatáron belüli emberiségszeletke ebbe belepusztul - komoly kár nem éri vele az emberi fajt.
2.) nem pusztul bele - és ez se mérhető veszteség az emberiség egészére nézve.

Ha nem pusztul bele, akkor két lehetőség következik:

1.) Csendesen elvan magában, a kutyát se érdekli a dolog rajta kívül, és magán belül se többet párezer embernél, ezeket meg két nap alatt le lehet lődözni.
2.) Hirdetni kezdi, hogy az ő Alkotmánya alkotmányabb minden másnál, és ezért mindenki azonnal vegye át és alkalmazza.

Az első esetben nincsen baj, majd az Amnesztia Inernacionál publikál egy felmérést, és a Helsinki Bizottság is megcsóválja a fejét, de valahogy majd együtt fogunk tudni élni ezzel.

A második esetben két lehetőségünk van.

1.) Minden lehetséges fórumon jegyzékben követeljük az egy igaz Alkotmány általános bevezetését, hetekre való forrást biztosítva a világ nemzetei valamennyi humoristája számára. Magyar ember többé nem teheti a lábát idegen földre anélkül, hogy ne vigyorogna rá vidáman minden szembejövő.
2.) Meghirdetjük a Forradalmi Alkotmányeszkalációs Szabadságharcot, kaszát egyenesítünk, s hasonképp egyenes gerinccel, szemünkben a büszke dac szikrázásával halunk meg egy szálig.

De akárhogyan is lesz, az emberiség történetének lapjaira nem fog felkerülni a téma, tekintve hogy utánjátszó országok marginális kérdései se nem osztanak, se nem szorzanak.