Hát nem nagyon látom.....

Elemzésed különben, azt hiszem, több tekintetben a felszínen marad.

Nehéz lenne azt elfogadni, hogy csak papíron létezik, hiszen viszonylag könnyedén összeállítható egy kritériumrendszer, melyhez hozzámérünk egy adott berendezkedést és el tudjuk dönteni, hogy az illeszkedik-e, mert akkor liberális demokrácia, illetve ha nem, akkor nem.
Ez picit valahol hajaz a demokrácia félreértésére. Ott is ugye sokan azt hiszik, hogy akkor működik a demokrácia, ha j döntések születnek, holott erről szó sincs, a demokrácia csak annyiról szól, hogy a meghozott döntést lehetőleg igazságosan hozzuk meg. De a döntés maga, vagy annak a következménye lehet szar is, ez nem a demokrácia kálója, hanem a felhasználóké.
Ugyanez a helyzet a liberális demokráciával is: egy keret, amit aztán a lefektetett szabályok szerint mindenki úgy próbál megtölteni tartalommal, ahogyan akar.

Ha ugyanis csak egy semleges eszköznek-keretrendszernek fogod fel a "demokráciát", azzal is választasz egy értékrendszert és képviseled, csak nem mondod ki. Azt választod éppen, hogy mindenféle emberi törekvés, értékvezérelt szándék elvileg egyenrangú a közjó szempontjából, és dőljön el semleges küzdelemben, melyik győz és hol. Alapból mind egyenrangú. Olyan Prótagórasz-féle "minden dolog mértéke az ember" típusú relativizmus.

A demokrácia elvi és gyakorlati megalapítói biztosan nem így gondolták. Rousseau vagy Thomas Jefferson bizonyára letette a garast egy-egy értékrendszer és norma mellett, amiket bele is szándékoztak foglalni az alaptörvényekbe.