Jó, akkor ragozzuk még:

én valóban nem másét ajánlom fel, hanem mástól várom el, hogy

   - ő is készséggel mondjon le a saját tüzijátékélményéről és ő is tekintse a maga számára természetes erkölcsi értéknek, hogy

        - megbízza a nevünkben eljáró Állambácsit ugyan hagyja a francba ezt a crikuszt idén kivételképpen és adja oda ezt a pénzt  az árvíz során lehetetlen helyzetbe került embereknek, azok közül azok számára, akik megtették az elvárható gondoskodást saját vagyonuk értékének megóvása érdekében. ( nem ártér, de vagyonbiztosítás rulez).

Az én szememben az, aki úgy gondolkodik, "le vannak szarva a tőlem idegen árvízkárosultak, engem jobban érdekel a 20 perces tüzijáték villanásnyi élménye, mint az  ő nyavalyájuk"  az egy szánni való kis pitiáner szarrágó.