racionális narratívákra

 

a múltkori, e tárgyú válaszod figyelembevételével is újra leszögezem azt a meggyőződésemet, hogy nincs racionális narratíva (conradictio in adiecto).

 

Ezt gondolom a legfontosabb megszívlelendőnek, aki ebben téved, az szükségszerűen elveszti a küzdelmet a narratívák közegében. Ha meg megértjük ezt a dologot, rájöhetünk, hogy valójában könnyebb és ökonomikusabb dolog racionális motívumokból építkező narratívákat gyártani, mint irracionálisokat.

 

Ugyanis van olyan, hogy a racionalitás fogalmait és logikai szerveződését metaforákként felhasználó narratíva, a való világ összefüggéseivel jobban egyező, kevesebb logikai levezetési hibát, kevesebb fallacyt tartalmazó narratíva van - de narratívával csak narratíva, költeménnyel csak költemény tud megmérkőzni.

 

A feladat tehát: a narratívák szerkezetére, jellemző levezetéseikre és motívumkincsükre vonatkozó ismeretek birtokában kimutatni és ennez az elemzésnek az eredményeit frappánsan és narrítvaszerűen visszavinni a közéleti diskurzusba a következőket:

 

a) az ellenérdekű narratíva is csak narratíva, nem a valóság, tehát viszonylagos, modell, és ekképpen vizsgálható a konkurens narratívákhoz képesti koherenciája és elfogadásának következményei

 

b) ennek nyomán kimutatni, hogy az ellenérdekű narratíva ökörség, inkoherens, nem illeszhető olyan ismeretekhez és jelenségekhez, amelyeket egyébként a hallgatóság elfogad a narratíván kívüli világban és nagy valószínűséggel "rosszra" vezet

 

c) megalkotni a konkurens narratívát, amelyről megmutathatjuk, hogy jobban kvadrál a narratíván kívüli valóság elemeivel és kevesebb logikai hiba van benne

 

d) elfogadásának következményei jobbak, ezért érdemesebb elhinni

 

e) meg kell alkotni a szélesebb körű támogató narratívákat (a nagy emocionális erjű szimbolikus kérdések kapcsán, pl, trianon "reális" szemlélete, a magyar polgárosodás eredményei és valós története kontra "zsidó ármány" stb., nem megalkudva ilyesmikben sem)

 

De mindenekelőtt, el kell fogadni azt, hogy csak narrívák győzhetnek, el kell fogadni, hogy a narratíván kívüli valóság "hiteles és szkeptikusan szaskszerű" leírása szempontjából "hazudnunk kell", azaz a narratíva műfaji szabályai szerint kell kifejeznünk magunkat.