Az enyém is. Reggel elmentem sétálni, esőkabát semmire nem való. A nadrágom (halász) csurom víz lett, de még a ... is. :-) A cipőmről ne is beszéljünk. Utána másik ruhák után kellett néznem.

És az a legrosszabb, amikor az ember saját magát sem érti...

Bármikor képes vagyok pörögni. Most visszavettem egy kicsit, mert én is éreztem, hogy valami sok volt. Ma a pihenésé a főszerep.

Hozzá kell tenni, elég kellemetlen lehet nekik 9-10-től dolgozni, aztán hazafelé is a rengeteg, tömött közlekedési eszköz, dugók, mire hazaérnek, jobban kikészülnek, mint az egész napos munkától. És semmire nincs idő, max. az alvásból tudnak elvenni. Nekem még ez a 8-4-ig is nagyon furcsa volt. Tulajdonképpen az egész napom elmegy a melóval.

Igen, nagyon Marcalváros felé tolódott el a tömegközlekedési hangsúly. Engem már annyira nem zavar, felszállok azokra a buszokra, amik onnan jönnek. :-) Bár a 2-es is csuklós szokott lenni. (Az már egy másik érdekes kérdés, hogy miért újították fel az adyvárosi buszvégállomást, ha utána elhelyezték onnan a járatokat. 1, azaz egy busz indul már csak a tótól!)

Ilyen szempontból én sem várom az iskolát. :-)

Ja, nekem is fél évet mondtak, aztán gondoltam nem kell annyira előre szólni, de hát... ez van. Sajnos nem mindig érzem magam topon, de most bebeszélem magamnak, hogy minden ok, aztán majd várom, hogy ezt a tisztelt doktor úr is megerősítse. Utána meg nincs más hátra, hogy ismét győzködjem magam... És ez így megy tovább - reméljük sokáig. Vagy reméljük, lassan abbahagyom a fájogatásokat. Mert azért nem örülök nekik.

Hú, ez nem hangzik túl jól. Légy jól, jobbulást! Én NeoCitrant szoktam inni. (Na, az sem feltétlenül ajánlja magát a tájékoztató szerint, de mit lehet tenni, ha az ember nem akar a torkával szenvedni.)

Aludd ki a nyavalyát! Jó pihenést!