Na ja, csak ugye az ötszöröződés (már, ha ezt reálisnak tekintenénk) az kizárólag kallermentes időben (tehát a végtelenül kicsi jegyárhoz tartozó utasszámnövekedés esetén) történne meg, tehát az így elérhető 400%-os (bevétel) többletet a valóságban nem tudnád sehogysem megfogni. Amint odarakod a kallert, akkor visszaesik az utasszám az ötödére és ott tartasz, ahonnan indultál > Utasszám a kaller bérét sem termeli ki. (mondjuk ebből elég egyszerűen levonható a következtetés az adott vonal értelméről is...)

Nade ne mondjunk ilyen köszöbszámot. Először is fel kéne mérni a dolgokat. Pl egy Kőszeg-Szombathely vonalon van most valószínűleg X% bliccelőnk. Jegyvizsgáló beiktatásával az X% bliccelőből maradna Y% fizető utas (A jelenleg meglévő fizető utasok számát tekintsük állandónak az átmenetben). A jegyvizsgáló költsége Z ft. Innen a relációnk úgy néz ki, hogy az Y% utashoz rendelhető jegyárbevétel hogyan viszonyul az Z ft-nyi jegyvizsgáló-bérköltséghez képest. Ha Z nagyobb, akkor nem éri meg a jegyvizsgáló bevezetése.

Hogy melyik vonalon mi éri meg az különböző lehet. De sztem belátható, hogy a jelentősebb potenciállal, utasforgalommal rendelekező vonalakon megérhetné a jegyvizsgálós rendszer bevezetése, a kis utasforgalmún viszont valószínűleg nem. Csakhogy a hazai ilyen vonalakat is belevegyük, a Körmend-Zalalövő sztem nagy valsózínűséggel az utóbbi csoportba esne, a Szombathely-Kőszeg már viszont nála nagyobb valószínűséggel esne inkább az első csoportba.

(Persze attól most tekintsünk el, hogy milyen erkölcsi és morális megfontolásokkal is lehetne lényegileg legalizálni bizonyos utasrétegek bliccelését, holott máshol meg mindenkitől bevasaljuk...vagy legalábbis megpróbáljuk)