A konténerben pont ez a szép, hogy tulajdonképpen bárhol lehet rakodni bele...közúton is, vasúton is.

Ha van egy alkalmas betonozott placc, ott pikk-pakk ki lehet alakítani egy ideiglenes átrakóhelyet, (pl. Óbuda is ilyen volt a Suzuki kezdeti időszakában) nem kell hozzá más, mint egy-két önrakodós jármű (pl. Klaus) vagy ha arról van szó, egy jó trélerrel már mobil rakodógépet is szinte bárhová oda lehet telepíteni.

A bukta inkább ma már a vasúti oldallal van. A kombinált forgalomban is szinte már csak a zárt vonatokkal végzett továbbítás maradt életképes, de ezekhez a vonatokhoz értelemszerűen viszont koncentráltan jelentkező, nagy mennyiségű ári kell--és lehetőleg mindkét irányban azonos volumen, mert másképp bizony nem lesz nyereséges a vonat, pláne akkor , ha közúti szektor is erős.
Ökölszámként évi 6-8-10 ezer TEU mennyiség alatt már számolni se nagyon érdemes egy vonatot...

Jelenleg ilyen volumen elsősorban a kikötői forgalomban jelentkezik, illetve a kontinentális forgalomban pedig az egyes átrakó terminálok (hubok) közötti viszonylatok maradtak életképesek.

A kisforgalmú vidéki terminálok sorsa közvetlen, zárt irányvonatok hiányában tehát gyakorlatilag meg is pecsételődött.

Persze , a folyamat fordítottjára is volt példa. Ha egy nagyobb multi, jelentős tengerentúli forgalmat is tervezve valahova gyárat telepít, és megoldható az irányvonatnyi árumennyiség összeszervezése, akkor ez esetleg életet lehelhet a közelben még meglévő terminálba is. Ilyen -néha sajnos csak ideiglenes--feltámadásnak lehettünk tanúi az elmúlt évek során Győrben, Szombathelyen, Székesfehérváron és Szolnokon is,


A gengszterváltás előtti helyzet a maitól gyökeresen eltérő volt, mind gazdasági mind forgalomtechnikai , mind szabályozási szempontból.szempontból.

1990 előtt ugye a belföldi közepes konténer forgalomra 36 állomás volt megnyitva és a mainál lényegesen több helyen kezeltek nagy (akkor elsősorban még csak 20 lábas) konténert is. A terminálok kialakításánál a koncepció lényege az volt, hogy a közúti futás közepes konténer esetén a 30, nagy konténer esetén a 70 km-t ne haladja meg.

Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy akkoriban egészen más gazdasági környezet volt, a vállalatoknak hosszabb távolságra kötelező volt a vasúti fuvarozást használni, 100 km feletti közúti fuvarozáshoz-felnégyelés terhe mellett - minisztériumi engedély kellett...