Ági!

Ha Szeged közeli lennél, velem csereberélhetnél. Nekünk nagy kazánunk van, azzal (meg a napkollektorokkal) fűtünk. Adsz csutkát és cserébe el kell vinned az összes cukkinimet, kb.25 kg magosra öregedett uborkámat, amit nem láttam meg a fóliadzsungelben. De egy darabot se hagyhatsz itt, mert rosszul vagyok már tőle! Feltéptem egy csomó uborkát, megegyeltem egy csomó paradicsomot, kilószám szedem a zöldbabot és kesergek: azt hiszem valamit nagyon elszúrtam... Első éves veteményező vagyok, maximlista és úgy érzem belefulladok a melóba. Emlékszetek, mikor tavasszal megdícsértétek a gyönyörű, gazmentes kertemet? Nnna, most látnátok!! Minden reggel 8-tól 10-ig gazolom, és mégis egyre gazosabb. Egyszerűen túl sokat vállaltam. Azt meg nem bírom elviselni, hogy ilyen rusnya legyen. Kijött valami napalergiám (holnap megyek fel Pestre bőrgyógyászhoz), és szégyen, nem szégyen, felnőtt fejjel este már vinnyogva sírtam és martam magam, éjjel alig aludtam, annyira viszket  a derekam, hátam, de terjed, és iszonyúan néz ki. Nagyon fáj, ráadásul így alig tudok kertészkedni. És nyaralni hogy megyek így? Nagyon nem szeretnék gyógyszeren élni emiatt...

Szóval azért költöztünk tanyára (többekközött), hogy azt csinálhassuk, amit szeretünk és olyan mértékben, ahogy jól esik, de én most csapdában vagyok. Ha nem csinálom, mint az őrült, egész eddgi munkám kárbavész. Már az se érdekel, beérik-e vagy nem, elegem van a paradicsomból a paprikából, pláne a cukkiniből(amit imádtam), szóval valamit ki kell találnom, hogy jövőre is szívesen hozzáfogjak majd. Ott a rengeteg zöldbab, ha nem szedem le, leöregszik, de egyszerűen nem győzöm, 10 után már be kellett jönnöm a napról. S ha nem alszom, pláne nem bírok hajnalban kelni.És segítségem meg persze nem igazán van... Bocsánat, hogy kipanaszkodtam magam, talán nektek is volt már ilyen pillanatotok, hogy úgy éreztétek, sok.