Szerintem az "önmagunk" teljes lelki felépítése, működése két változat, melyek között döntenünk kell.Az egyik a hívői változat, amely szerint a bennünk lakozó lélek Isten lelke és halálunkig van bennünk.Ez esetben lelkünknek semmi köze materiális mivoltunkhoz, még akkor sem, ha gondolataink és érzelmeink látszólag materiális működések eredményei.
A másik út a materializmus.Ez esetben teljes gondolkodásunk, emócióink, éntudatunk, mélylélektani jellemzőink - mind: agyunk biokémiai működésének eredménye.(Erre utal, hogy gyógyszerekkel befolyásolható.)Továbbá erre utal, hogy altatásnál, amikor a külvilággal megszakad a kapcsolatunk - erről az időszakról semmi emlékünk nem marad.Nem úgy, mint a természetes alvás álomképeiről.Tehát az agyi irányítás kiiktatása (kivéve a vegetatív funkciókat irányító agyi részleteket) egyben "lelkünk" kiiktatását is jelenti - ami a materialista megközelítést teszi valószínűbbé.