A jónép hajmeresztő dolgokat művel. Különösen jól érzékelhető a magyar népességnél a környezeti kultúra teljes hiánya.
Amikor apám meghalt a 80-as évek elején, anyám úgy döntött, hogy a dombon (kitűnő fagylefolyási pozícióban lévő) vidéki vállalati szolgálati lakását a vállalat egyik közeli városban lévő szolgálati lakására cseréli, ahol a nővérem közelében lakhat. A lakáscsere még le sem bonyolódott végérvényesen, miközben anyám átmenetileg a nővéremhez költözött, mi pedig időközönként jártunk szellőztetni, kertet öntözni. Az egyik ilyen alkalommal a kertben álló gyönyörű fügefának hűlt helyét találtuk. Az a lakójelölt, aki úgy tudta, hogy a lakást neki fogják kiutalni, idejében hozzáfogott a "kert saját ízlése szerinti átrendezéséhez", ami egyenlő volt az ott lévő növényzet teljes letarolásával. Nincs mit hozzáfűzni, az eset magáért beszél...