És simán árutonnára vetítve vajon ugyanilyen kedvező?

Úgy valamivel kevésbé, 40% körüli, de még mindig magasan veri az európait.

Tegyük hozzá, hogy Észak-Amerikában
- a vasutat nem használta fel minden egyes állam minden egyes megyéjének minden egyes járása a saját politikai, katonai céljaira, időről-időre kisajátítva és bábáskodva felette,
- az előbbi hiányában nem alakultak ki műszaki, üzemszervezési szempontból egyaránt totálisan átjárhatatlan vasúti területecskék (vagy ha mégis - más-más üzemeltetők miatt -, akkor az idők során kölcsönösen felvásárlódtak és egységesedtek),
- az előbbi kettő hiányában nagymértékben hiányoztak (vagy ha mégse, akkor tönkremenési jelleggel megszűntek) a szemétdombocskák, vasúti vezetőcskékkel a tetejükön, akiknek a legkevésbé sem amiatt fájt a fejük, hogy az alájuk tartozó szervezet kitermelje legalább azt, amit megzabál,
- az előbbi három hiányában kevésbé tudtak mindenféle játék- és kevésbé játék-államocskák ismétcsak bábáskodni a vasúti területecskék felett, úgy, ahogy egy elefánt próbál bábáskodni a porcelánboltban,
- no meg, talán kevésbé elterjedt dolog egy vállalkozóbb típusú társadalomban a felfelé nézegetés, hogy majd hátha jön magától a manna az égből.

Emellett azt is tegyük hozzá, hogy a távolsági személyforgalomtól a vasutak a 30-astól az 50-es évekig elbúcsúzhattak, eleinte egymással és az autóval versenyezni próbálva, aztán az utóbbitól vereséget szenvedve. Nem akarok vitatkozni azon, hogy az autót vásárló tömegek mennyire voltak agymosva és megtévesztve az autógyárak által. Mert minden embernek szuverén joga agymosódni, megtévesztődni, valamint a pénzén autót vásárolni és többé nem ülni vonatra. A vasúttársaságnak pedig szuverén joga minden eszközzel küzdeni az utas visszahódításáért - már ameddig ez a tevékenység gazdaságos. Utána pedig szuverén joga úgy dönteni, hogy a harc eldöntetett, és ideje másutt bevételi forrás után nézni. Például a közúttal versenyképes árufuvarozási szegmensekben.

Azt se felejtsük ki, hogy a közúttal nem versenyképes szegmensek felszívódtak, agymosás és megtévesztés ide vagy oda. A "szállítsunk évi húszezer tonna búzát az 50 kilométerre lévő folyóig" típusú vasutak (lásd: regionális, avagy helyiérdekű vasutak) tulajdonosainak időben kellett kapcsolniuk, és vagy kamionokat beszerezniük, vagy végleg szakítaniuk a közlekedési műfajjal. Max. elmentek szoftvercég-tulajdonosnak. Az pedig, hogy a búzaszállításból kikopott vasútjukon regionális személyszállításba kezdjenek, valószínűleg részegen se jutott eszükbe.

hm