Szent Jakab-kolostor romja (Mecsek)
Bertalan pécsi püspök 1225 körül összegyűjtötte a Mecsek erdeiben élő remetéket, és számukra a hegy tetején kolostort építtetett Szent Jakab apostol tiszteletére. Az addig patacsi hegynek nevezett mecseki hegyvonulat is ekkor vette fel a kolostorról a Jakab-hegy nevet. A barátok a tatárjárás elől az erdőkbe menekültek, majd a vész elmúltával visszatértek rendházukba.
A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük itteni birtokaikat és a romos rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Miután Jakab-hegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át, 1736-ban a középkori alapokon újjáépíttették a kolostort, és használatba vették a templomot.
Az új rendház lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték. II. József uralkodása idején ezt a kolostort is feloszlatták, berendezéseit elárverezték. A lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 1819-ben a falai közt tanyát vert rablók miatt a helyi földesurak a kolostor tetőzetét leszedették, és a templomot lerombolták.
Amikor a pálosok 1934-ben visszatértek Magyarországra és újrakezdték tevékenységüket, a Jakab-hegyen álló vadászházat kolostorrá, illetve a Boldogasszony kápolnájává alakították át.
A romok a legkönnyebben Kővágószőlős község felől, északkeleti irányban kb. 2,5 km-es meredek hegyi ösvényen érhetők el.