Kisapám, hogyne láttam volna.

Szerintem nem egyszerű eltörlésről van szó, de mindegy, hanem ebben az esetben módosításokról. Pl. a veszteség pótlása törzstőke emeléssel és befolyásszerzéssel. A nyereségre, már mások szabálypk, hisz azt bevételi oldalon mindenképpen kezelni kellene, kivéve, ha azt az állam egyből valahol tőkeemelésre visszaforgatja.

BERUHÁZÁS! És BEFEKTETÉS! Ti mondtátok, hogy az állam egy részvénytársaság. Valaki hitelt vesz fel erre. Nem ugyanaz a kategória, mintha nyögdíj és közalkalmazotti fizetésemelésekre vesz fel, mint ahogy az beismerésre is került hajdanán. Egy cég konszolidálása, mégha az hitelből történik is, nem ugyanaz a kategória. Nem támogatás, ahogy 40 milliárddal az a BKV esetében történt, hanem befektetés. Tőkeemelés. Ugye érted!? Ugyanis ez értékvásárlás. Elvileg olyan, hogy átváltod pénzedet egy másik értékre, ami adott helyzetben visszaváltható is lehet. Így aztán.......... Na akkor most mi a fene is van!? De ha gondolod, elmagyarázom majd másként is. A cikkben meg ott van a lényeg. A privatizatőrök azért hoztak ilyen szigorú szabályt, hogy terelgessék a folyamatokat a nekik megfelelő irányokba. El akarták adni Magyarországot na!! Kiknek is?

Tehát ezek a tranzakciók, nem hiánynövelők.

Mérlegnyelvre lefordítva: Az adott évi beruházásra befektetésre fordított pénzek, még ha az hitelekből is történik, nem számitanak bele az ün. veszteseg azaz az állami mérleg nyelvére lefordítva hiányadatokba. A törlesztőrészletek majd már igen. Érted Te ezt? Vagy egy vak vezető kutya vagyok, aki értelmileg világtalan? ;-)))